|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az
Alkotmánybíróság (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - Hétfőn a székhelyén -
Esztergomban - megtartotta első nyilvános ülését az
Alkotmánybíróság. Az eseményt országos érdeklődés kísérte, hiszen a
magas bírói testülettől a közvélemény arra várt választ:
összeegyeztethető-e az alkotmánnyal a kamatadó. A döntés végül is
nem született meg: az Alkotmánybíróság többórás tárgyalás, a pro és
kontra érvek meghallgatása után március 14-én, szerdán 16 órára
napolta el a döntést, illetve annak kihirdetésétését.
Az Alkotmánybíróság tagjai rangjuknak megfelelően rendőri biztosítás mellett érkeztek Esztergomba. A kocsikból kilépő bírák a kormányőrség díszsorfala között vonultak be az ülés színhelyére. A zsúfolásig megtelt teremben sötétkék bársonytalárban foglalták el helyüket.
A tárgyalást dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Ádám Antal, előadóbíró ismertette azoknak az érveit, akik vitatják a kamatadó törvényességét, ezt követően pedig a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal ezzel kapcsolatos állásfoglalását, valamint a felkért független szakéretők megállapításait. Az utóbbiakat előzetesen, írásban is megkapták a törvény megsemmisítésének kezdeményezői.
Dr. Ádám Antal elmondotta, hogy az Alkotmánybíróságtól január óta számos politikai párt, üzem, társadalmi és érdekvédelmi szervezet és ugyanakkor a lakosság is sok tízezer aláírással ellátott beadványban kérte a kamatadó bevezetésének alkotmányellenessé nyilvánítását. A beadványokban megfogalmazott kifogások közül kiemelte, hogy többen azért érezik törvénysértőnek a kamatadót, mert kölcsöntartozás alapján előírt adó ismeretlen a nemzetközi joggyakorlatban és eddig hazánkban sem fordult elő. Többen a szociális biztonsághoz való jog megsértésének tekintik.
Az előterjesztői beszéd után az indítványozók - csakúgy, mint a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal képviselői - lehetőséget kaptak írásbeli előterjesztésük szóbeli kiegészítésre. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 19:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|