|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A kamatadóról tárgyal az Alkotmánybíróság - talárban (1. rész)
|
1990. március 9., péntek - Különös jelentőséggel bír az
Alkotmánybíróság első nyilvános tárgyalása: a testület hétfőn
délelőtt 10 órakor, az esztergomi városi tanács dísztermében a
lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989.
évi IL. törvény, az úgynevezett kamatadó alkotmányosságáról tárgyal.
A nagy érdeklődéssel várt ülés előkészületeiről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta: a testület sajátos politikai erőtérben dönt e kérdésről, hiszen egyfelől hat rá a gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó kormányzati nyomás, másrészt a széles körben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség e törvénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság azonban nem lehet semmiféle politikai ,,zsarolás,, tárgya, álláspontja kialakításakor az alkotmányossági szempontok dominálnak, döntését nem befolyásolhatja annak esetleges következménye.
A hétfői tárgyalásra meghívást kaptak a három csoportra osztható indítványozók. A kamatadó alkotmányosságának vizsgálatát kérték egyebek között pártok - így a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Magyar Szocialista Párt, a Független Jogász Fórum -, tíz szakszervezet, egyéb érdekképviseleti szervek, a SZÖVOSZ, a Lakástulajdonosok Országos Szövetsége, különböző lakóhelyi kollektívák, lakásfenntartó szövetkezetek. Harmincöt állampolgári indítvány érkezett már az Alkotmánybírósághoz. Egy sajátos akcióval is találkoztak: a Magyar Demokrata Fórum Miskolcon szakszerű beadványt sokszorosított, az állampolgároknak csak alá kellett írni és postára adni.
A jogszabályok értelmében az érintett tárcák vezetőinek is részt kell venniük a tárgyaláson. Az Országos Tervhivatalt várhatóan az egyik államtitkár, a Pénzügyminisztériumot pedig a miniszter képviseli. Az ülésen az előadó bíró összefoglalja az előzményeket, majd szót kapnak az indítványozók, akik korábban - a meghívóval együtt - megkapták az OT és a PM előzetes észrevételeit. Ezt követően hallgatják meg a két tárca képviselőit, majd az előterjesztőknek nyílik lehetőségük a viszontválaszra. Az Alkotmánybíróság - miután minden kérdésére választ kapott - az elképzelések szerint tanácskozni vonul vissza, s szótöbbséggel határoz. A nyilvános tárgyaláson elhangzottaktól függ, hogy határozatát még aznap kihirdeti-e. A testület egyébként szakértőket is bevont a munkába: az ELTE két pénzügyi jogásza is segítséget nyújt a szakkérdések tisztázásához. (folyt.köv.)
1990. március 9., péntek 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|