Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)

1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van: a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma ,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát.


A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi
hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában
gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919
májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam,
az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer
kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros
nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a
polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár
lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A
munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a
munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét
akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a
forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az
orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után
hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra.

    Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista
forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri
Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai
köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén,
hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain
szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az
1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló
csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt
ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a
kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de
kívánságának nem tudott érvényt szerezni.

    A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén
m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására
vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem
felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott
tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt
Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista
alávetettségű országnak tekintették. (folyt)



1990. március 2., péntek 10:23


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD