|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A pártok és a sorszámok
|
-----------------------
München, 1990. február 27. (SZER, Késő esti Világhíradó) - Lélektani szempontból nem teljesen közömbös, hogy a szavazólapon melyik sorszámot kapja valamely párt. Lángh Júlia jelentkezik budapesti stúdiónkból:
Sorsolások folytak ma országszerte a választásokon részt vevő pártok sorrendjéről. Miért volt erre szükség?
Mindenekelőtt különböztessük meg a megyei és fővárosi, valamint az országos listán szereplő pártok ügyét, hiszen a szerepük eltérő. A választópolgár, amikor majd március 25-ikén a választások első fordulóján a szavazófülkébe lép, egyrészt választókerülete egyéni jelöltjére szavaz, tehát egy névre, egy személyiségre, másrészt pedig egy másik szavazólapon valamelyik pártra. Ez a másik lap az úgynevezett listás szavazás.
Annak tehát, hogy a listán a pártok milyen sorrendben vannak feltüntetve, kizárólag pszichológiai jelentősége van. Ez is leginkább akkor, ha a választópolgárt nem tekintjük eléggé felnőttnek, aki ismeri a helyzetet, és tudja, mit akar, hanem ha azt hisszük, hogy a pártok felsorolásának sorrendje befolyásolhatja. Mert abban, hogy a területi listákon megszavazott pártok milyen arányban kerülnek majd a parlamentbe, természetesen csak annak van szerepe, hogy melyikre hányan szavaztak és nem annak, hogy a választási nyomtatványon milyen sorrendben vannak. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok. Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen: például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49 százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49 százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum. Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 2. folyt.
|
Hacsak nincs még egy, ezúttal szintén pszichológiai jelentősége -, hogy a sajtó közli - mint ahogy természetesen közli, hiszen ez a dolga - az országos lista sorsolási sorrendjét és a választójogban még nem eléggé jártas közönség ennek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint amekkora az valójában. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|