 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai
tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A
tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos
gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által
eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így
van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a
Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános
ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt
sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az
Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a
sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási
rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne
különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a
választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi
törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok.
Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott
szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen:
például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49
százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49
százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett
töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják
el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen
sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű
esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok
száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum.
Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban
előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|