Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi megváltoztatását. A javaslat szerint a tsz-ek évente a tulajdonukban lévő termőföldek mindössze egy százalékát idegeníthetik el. Ez a számítások szerint tsz-enként 27 hektárt jelent. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétségkívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak. A vitában hevesen összecsaptak a különböző vélemények, de végül is csak az elnök, Cselőtei László szavazott a képviselőnő javaslata mellett, a bizottság 14 tagja a miniszteri indítványt fogadta el. (MTI) 1990. február 20., kedd 12:39
Vissza »

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkigyósi tsz-ről érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelőszövetkezet szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végülis hatályon kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát. A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta ,,nevesítésével,, nem lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát idegeníthetik el. Ez számítások szerint tsz-enként átlagosan 27 hektárt jelent. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt földek eladását ne korlátozzák. Márton János (országos lista) javasolta: hozzanak létre földügyi bizottságokat, amelyekben a szövetkezeti tagokon kívül képviseltetnék magukat a község különböző érdekcsoportjai, politikai szervezetei is. (folyt.köv.) 1990. február 20., kedd 16:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára azt kifogásolta, hogy a kormány nem keresi a kapcsolatot az érdekképviseleti szervekkel. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy az eredeti tulajdonosok rendelkezzenek a földjükkel, véleménye szerint ez anarchiához vezet. Volt olyan képviselő, aki egyetértett a miniszter javaslatával, mondván: ez jó kompromisszum, ugyanis nem idéz elő alapvető változást a jelenlegi helyzetben, ugyanakkor lehetőséget is ad bizonyos mértékű ,,földmozgásra,,. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a parlament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt mindenképpen hagyják a következő országgyűlésre. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviseletében kért szót, s bejelentette, hogy a párt egyetért Vassné Nyéki Ilona javaslatával, s támogatja is azt. Az FKgP szerint a jelenlegi társadalmi helyzetben, a választások előtt semmiképpen sem lehet új földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a földforgalmazás felfüggesztése. A vita végén Cselőtei László, a bizottság elnöke szavazásra tette fel a kérdést. A bizottsági tagok közül 14-en támogatták a miniszteri indítványt, Vassné Nyéki Ilona javaslata csak egy támogató szavazatot kapott. Ezt követően a bizottság önálló képviselői indítványokkal és interpellációkkal foglalkozott. Márton János önálló indítványáról, mely az állami vállalatok kezelésében lévő belterületi földingatlanok tulajdonának rendezését szorgalmazta, a képviselők úgy döntöttek, hogy ezt az önkormányzati törvénnyel és a tulajdonreformmal egyidejűleg tűzik napirendre. Foglalkozott a bizottság Kovács András (Heves m.) interpellációjával is, amely a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásának problémáit feszegette. A képviselők egyetértettek a pénzügyi tárca indokaival, amelyet Nagy István pénzügyminiszter-helyettes adott elő, s nem támogatták interpelláló társukat. Biacs Péter (Budapest) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítását indítványozta, ehhez a bizottság teljes egyetértését adta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Eleki János (Békés megye) közösen indítványozták, hogy módosítsák a személyi jövedelemadó egyik pontját, amely hátrányosan érinti a nyugdíjasokat. A testület végül úgy foglalt állást, hogy csak a fogalmazás pontatlan, így nem érdemi, hanem pusztán szövegezési módosítást terjesztenek a parlament elé. (MTI) 1990. február 20., kedd 16:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »