Rendszerváltás és az MTI

	Tengiz - Visszatért a vizsgálóbizottság (1. rész)
1990. február 1., csütörtök - Úgy tűnik, megalapozatlanok azok a híresztelések, amelyek arról igyekeztek meggyőzni a magyar közvéleményt, hogy a Tengizben dolgozókat életveszély fenyegeti. A szovjetunióbeli Kaszpi-tenger északkeleti partján lévő Magyarújvárosban nincs járványveszély; a kőolaj- és földgázlelőhelyen a legkorszerűbb technikákat építik be, a gázérzékelők megbízhatóan működnek. Egyebek között ezt állapította meg az a független vizsgálóbizottság, amely az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságától azt a feladatot kapta, hogy a helyszínen elemezze a tengizi beruházáson dolgozó magyar munkások élet- és munkakörülményeit, egészségügyi ellátásuk feltételeit. A pártatlan testület végső soron azt próbálta kideríteni: mi igaz azokból az itthon megjelent híradásokból, amelyek sokkolták a hazai közvéleményt, a Tengizben dolgozók hozzátartozóit. Dr. Papp Elemér országgyűlési képviselő, Zala megyei főorvos, a bizottság vezetője a csütörtöki hazaérkezést követően hangsúlyozta, hogy egyelőre csupán a vizsgálat első szakasza zárult le, annyi azonban bizonyos, hogy aggodalomra nincs ok. A hamarosan elkészülő jelentésben részletesen, pontról pontra haladva igyekeznek majd véleményezni a Mai Nap című lapban megjelent állításokat. Az MTI munkatársa a bizottság tagjainak álláspontját gyűjtötte egybe. Dr. Morava Endre, a pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, a Baranya Megyei Köjál főigazgatója: - A Magyarújvárosban lakók járványügyi helyzete több mint kielégítő. Az előfordult fertőző betegségek gyakorisága nem haladja meg, sőt egyes időszakokban el sem éri az otthon észlelhető mértéket. Pestisveszély a védőoltás adta biztonság miatt nincs. Tengizben azonban valóban előfordult néhány tbc-s megbetegedés. A szűrővizsgálatok során 30 olyan személyt találtak, akiknek szükségessé vált részletes otthoni kivizsgálása. Az eredmény még nem ismeretes, így arra sem lehet ma még választ adni, hogy a Tengizben élők között gyakoribb, ugyanolyan fokú, esetleg ritkább a tbc előfordulása, mint Magyarországon. Megítélésem szerint tovább kell szigorítani az itthoni szűrővizsgálatokat, hogy semmiképp se fordulhasson elő: lappangó fertőzéssel kel útra valaki. Azt, hogy szilikózisveszély a szálló por miatt lehetséges-e vagy sem, most nem lehet megválaszolni. Ennek mérését a nyári időszak beállta előtt meg kell szervezni. Az ivóvíz minősége, a kint dolgozók élelmezése egészségügyi szempontból megfelelő. (folyt. köv.) 1990. február 1., csütörtök 15:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tengiz - Visszatért a vizsgálóbizottság (2. rész)
Simon Norbert, az Országos Bányaipari Főfelügyelőség szolnoki kerületi hivatalának vezetője: - A kőolajelkészítő és földgázfeldolgozó üzem világszínvonalú technológiával készül. A csöveken kívül földgáz a mélyből nem jöhet felszínre. A kénhidrogéngáz észlelésére, jelzésére külön védelmi lánc szolgál. A szakemberek minden mérőműszert kísérleti próbának vetettek alá. Bebizonyosodott, hogy kénhidrogénszennyeződés a területen nem fordult elő. Seeman László mérnök-ezredes (Polgárvédelmi Országos Parancsnokság): - A gázérzékelő védőrendszer tökéletes, jól funkcionál, a stabil gázérzékelők mért adatait számítógép elemzi. Képtelenség az az állítás, hogy a földből, a homokon keresztül jön fel a gáz. Ehhez 4-5 ezer métert kellene megtennie a gáznak, sziklákon keresztül. Ez lehetetlen Nikl István fizikus, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet osztályvezetője: - Több kérdésre igyekeztem választ kapni, ám jónéhányról csak hónapok múlva lehet érdemben nyilatkozni, radioaktivitás ugyanis természetesen mindenütt létezik. A radon mérését el kell végezni, erre alkalmas módszernek tartom a nyomdetektoros vizsgálatot. Ez két-három hónapig is eltart, csak ezután lehet megmondani: van-e radon a területen és milyen aktivitású koncentrációban. Mindezektől függetlenül egy másik vizsgálatot is elvégeztem, eszerint a környezeti gammasugárzás dózisteljesítménye viszonylag alacsony. Déri Miklós, az Oszágos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Zala Megyei Főfelügyelőség vezetője: - A technológiai előírások részletesek, pontosak, az egyéni védőeszközök használatával azonban ugyanannyi a probléma, mint idehaza. A kinti balesetek gyakorisága az elmúlt három évben csaknem kétszerese volt a magyarországinak, viszont ehhez képest kevesebb a súlyos sérülés. A balesetek kivizsgálásakor eltitkolt vagy helytelenül kivizsgálat esetre nem bukkantam. Az üzemi balesetek jegyzőkönyvei korrektek, néhány esetben azonban az okmegállapításnál voltak problémák. (folyt. köv.) 1990. február 1., csütörtök 15:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tengiz - Visszatért a vizsgálóbizottság (3. rész)
Dr. Veér András, az Országos Ideg és Elmegyógyászati Intézet Főigazgatója, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: - A többszáz egyéni és csoportos beszélgetés tapasztalai alátámasztják: a tengizi körülmények, az egymásrautaltság, a nehéz munka olyan pszichés feszültségeket okozhat, amelyek elhárítására jó, ha felkészül a lakótelep vezetősége. A válaszok összegzéséhez idő kell, de bizonyos vagyok abban, hogy tudunk olyan javaslatokat, tanácsot adni, amellyel a vezetőség megkönnyítheti a dolgozók tengizi alkalmazkodását. Dr. Papp Elemér arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetők foglalkozzanak többet az ott élők gondjaival, szociális problémáikkal. Elfogadhatatlan az is, hogy a kint élőknek ne legyen igazi érdekképviselete. Megfontolandó valamilyen önkormányzati forma kialakítása is. A szerződés sokat vitatott 7/d pontjával kapcsolatban - amely szerint indoklás nélkül hazaküldhető a dolgozó - a bizottság vezetője kifejtette: amennyiben a munkáltató úgy érzi, hogy nem tud ennyi embert foglalkoztatni, a szerződést egy adott időszakra kösse. Kifogásolható a szerződésnek azon pontja is, hogy a dolgozókat nemcsak a szerződésben foglalt munkakörében, hanem másutt is alkalmazni lehet. Ez lehetőséget teremt félreértésekre, nem megfelelő konzekvenciák levonására. Magyarújvárosból származó értesülés szerint a Mai Nap című újságban Tengizről közölt cikksorozat néhány, név szerint említett, vezető beosztású szereplője jogi úton kíván elégtételt szerezni magának az igaztalan vádak okozta sérelmekért, az érintettek szerint tudománytalan, hatásvadász, rosszindulatú beállításokért. (MTI) 1990. február 1., csütörtök 15:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javítás az mtib1024 sz. hírre
A mai mtib1024 számú, Tengiz - Visszatért a vizsgálóbizottság (2. rész) című hírünk 2. bek. 1-2. sorában a név helyesen: Seeman László mérnök-ezredes (MN Hátországi és Polgári Védelmi --------------------------------- Parancsnoksága)... --------------- (MTI) 1990. február 1., csütörtök 16:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »