|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 26. péntek (MTI-tud) - A vízműépítés
azonnali leállítását, független nemzetközi szakértői bizottság
felállítását követeli Bős lakossága, tanácsa és a Független Magyar
Kezdeményezés helyi szervezete. A bősiek szerint, ha a nemzetközi
bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a
vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat,
a csehszlovák kormánynak azonnal végleg le kell állítania az
építkezést és mindent meg kell tennie a Csallóköz régi arculatának
visszaállításáért. Állásfoglalásukat pénteken tette közzé a pozsonyi
Új Szó.
A közös állásfoglalás szerint egészen a közelmúltig a mély hallgatás, az uszító szitkozódás, valamint a ,,nem szólhatok bele,, politikája volt érvényes a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatban Csehszlovákiában. Minden kritikus hangot az önös érdekkel azonosítottak és az érdekelt felet, Csallóköz, illetve Bős lakosságát elfelejtették meghallgatni, vagy akár megkérdezni. A megváltozott társadalmi és politikai viszonyok azonban most lehetőséget adnak arra, hogy Bős lakosai is nyíltan elmondhassák véleményüket.
A bősiek emlékeztetnek arra, hogy az építkezés térségében, a Csallóközben Szlovákia legnagyobb, Európa második legnagyobb természetes vízkészlete található, amelyet veszélyeztethetne az a szennyeződés, ami a bősi erőmű beindításával szivárogna át a talajvízbe. A bősiek arra is figyelmeztetnek, hogy már csökkent a talajvízszint és a vízierőmű működtetésével a csallóközi termőföldek elszikesednének. A növények pusztulása már most tapasztalható. A bősieket nem nyugtatja meg az a hivatalos vélemény, hogy egy esetleges gátszakadás nem jelentene különösebb veszélyt, mert felkészültek a mentésre. Állásfoglalásukban felteszik a kérdést: mit lehet ott menteni, ahol a községre tizenkilenc méter magasból zúdul a víz és magával sodor mindent. Az 1965-os kulcsodi gátszakadás következményeire utalnak, ahol pedig csupán pár métert emelkedett a víz szintje. A bősiek bírálják Marian Calfa szövetségi miniszterelnököt, amiért január 20-iki televíziós nyilatkozatában ,,ismét az erőmű befejezése mellett voksolt, figyelmen kívül hagyva, hogy a vizierőművel kapcsolatban sokszor felvetett ökológiai és egyéb veszélyeket mindeddig nem mérte fel pártatlan szakemberek nemzetközi csoportja,,. (folyt.)
1990. január 26., péntek 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (2.rész)
|
A bősiek állásfoglalásukban azt követelik, hogy az építkezéssel kapcsolatos összes munkálatot azonnal állítsák le. Hozzanak létre pártatlan szakemberekből álló nemzetközi bizottságot, amely felülvizsgálja a vízlépcsőrendszer üzemeltetése okozta ökológiai és más károkat, különös tekintettel a vízháztartásban bekövetkező változásokra, így a talajvízcsökkenésre, az ivóvízkészlet csökkenésére és szennyeződésére. A bősiek szerint ennek a bizottságnak kell megvizsgálnia a vizierőmű üzemeltetetésének veszélytelenségét, illetve veszélyességét, különös tekintettel a gátrendszer és a már megépített meder, zsilipkamrák biztonságosságára. Amennyiben a nemzetközi bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat, a bősiek követelik, hogy a kormány azonnal végleges hatállyal állítsa le az építkezést és tegyen meg mindent Csallóköz régi arculatának visszaállításáért. A bősiek követelik, hogy a csehszlovák kormány döntésének meghozatalakor ne az eddig befektetett milliárdokkal, az energiahiánnyal érveljen, hanem vegye figyelembe, hogy a vizierőművel kapcsolatos környezeti és egyéb hatások hosszú távon hány milliárdos kárt okozhatnak. +++
1990. január 26., péntek 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|