|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. január 25., csütörtök - Nem az előzetesen
beharangozott forgatókönyv szerint kezdődött, s a továbbiakban
akadozva haladt, végül ismét felforrósodott a parlamenti vita az
Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapján. Az ülésen a
képviselőknek a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló vitájában a jogi,
igazgatási és igazságügyi, valamint honvédelmi bizottság közös
képviselőjének érvelése úgy hangzott: ésszerű, ha olyan személy
kaphatja meg ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás
alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg.
Ekkor hangzott el: a legfőbb ügyész is felelős alkotmánnyal ütköző
törvények, rendeletek felülvizsgálatának elmulasztása miatt. (Ezt az
érintett később visszautasította.) A különleges eszközök
alkalmazását engedélyező személyre vonatkozó indítvány a szavazáskor
nem kapta meg a szükséges minősített, kétharmados szavazati
többséget, s ekkor Németh Miklós miniszterelnök tett új javaslatot,
mintegy átvágva a gordiuszi csomót indítványozta, hogy az előbb
említett jogokkal az igazságügyminisztert ruházzák fel. Ennek a
változatnak aztán bizalmat szavazott az Országgyűlés.
Az indulatoktól fűtött szócsata igazán a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása során tört ki, érzelmek és érvek, nézőpontok, s különböző igazságok csaptak össze. Számos képviselő követelte a földek tulajdoni átírását, a termelőszövetkezetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra, szóvátették a filléres földmegváltásokat és követelték a nagyüzemi földterületek kiárúsításának azonnali leállítását. Mások egy ,,új földosztás,, - visszaosztás - és egy ebből következő anarchikus állapot rémképét festették fel: a nagyüzemek szétverését, a közös tulajdon elherdálását prognosztizálták.
A szünetekkel gyakorta meg-megszakított csütörtöki parlamenti munkanap mérlege végül is a következőképpen alakult: a képviselőtestület elfogadta a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezéséről, az egyes értékpapírok forgalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és döntött arról, hogy a különböző kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj adományozható. Függőben maradt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről, az egyéni vállalkozásról és a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|