|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)
|
A miniszter szerint mindebből az következik, hogy a földforgalmat nem szabad megtiltani, szabályozni azonban szükséges. Éppen ezért lenne indokolt, hogy ha két éven belül a föld kezelője - a kisebb tételeket is összevonva - egymillió forint feletti értékű földet szándékozik eladni, az afölötti részt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban be kell jelentenie az Állami Vagyonügynökségnek. Ezzel lehetőség nyílna az értékesítés tisztaságának ellenőrzésére, az államérdekek betartására, a nyilvánosság biztosítására, s az eladási ár is felülvizsgálhatóvá válna.
A törvény sokak kérésére megszüntetni tervezi a termelőszövetkezetek ingyenes, határidő nélküli használatába adott, állami tulajdonban lévő földek tulajdonjogának megszerzését. Ez a javaslat 220 ezer hektárt érint. A szövetkezetek tulajdonában álló ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat már a jelenleg érvényes szabályozás is a közgyűlés hatáskörébe utalja. A tervezet tovább lép, s a minősített többség előírásával a tagság szélesebb rétegét vonja be a szövetkezeti ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntésbe.
A változások hatását érzékeltetve a miniszter megemlítette: közel 2 millió hektár tagi tulajdonú föld, az összes mezőgazdaságilag művelt terület 30.7 százaléka a törvény hatályba lépésével a tulajdonos döntése szerint adásvétel tárgya lehet. Nem valószínű - mondotta -, hogy ezt a területet tulajdonosaik teljes egészében farmergazdaságként kívánnák hasznosítani. Ahhoz ugyanis a legszerényebb számítások szerint is legalább 200 milliárd forint indulótőke kellene.
Hütter Csaba végezetül hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadásával az utóbbi három évtized birtokviszonyaiban legnagyobb mértékű formai, tartalmi változás indulna el. A változás várható iránya és üteme tekintetében eltérőek a nézetek. A miniszter szerint a gazdasági versenyben majd utat tör magának a nemzet érdekeinek leginkább megfelelő mezőgazdasági termelési forma. Mindezek után a törvényjavaslat megvitatását, változtatás nélküli elfogadását kérte az Országgyűléstől. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|