|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bolgár kerekasztal
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1990. január 22. hétfő (MTI-tud) - Hétfő délután,
több órás késéssel kezdődött meg a bolgár politikai kerekasztal-
tárgyalás. Az ellenzék követelésére este a rádió közvetítette az
Demokratikus Erők Szövetsége elnökének, Zselju Zselevnek a
bevezetőjét, valamint Petar Beronnak, a szövetség titkárának
felszólalását.
Zselju Zselev történelmi jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kommunista párt vezetőinek egy része - a Kelet-Európa más országaiban végbemenő folyamatokból is tanulva - megértette a demokratizálás és a gyökeres gazdasági reform szükségességét, s ezek irányában az első lépést is megtette. Zselev szerint azonban ma már Románia is megelőzte Bulgáriát, ahol a totalitárius rendszer struktúrájában érintetlen. Az ellenzék vezetője - mint mondta - nem öncélúan sürgeti azokat a változasokat, amelyek a folyamatot visszafordíthatatlanná teszik. Véleménye szerint a Szovjetunióban zajló események, a nacionalista mozgalom megerősödése, a gazdaság nem kielégítő sikerei polgárháborút, majd egy katonai diktatúrát idézhetnek elő, s mivel Bulgária kötődése a Szovjetunióhoz közismert realitás, itt is sor kerülhet ilyesmire. Az egyetlen védekezés ez ellen a visszafordíthatatlanság lesz - mondta.
Petar Beron az ellenzék követeléseit konkrétan megfogalmazva a fegyveres testületek és az igazságszolgáltatás depolitizálásának, a pártok munkahelyekről való kivonulásának elengedhetetlen szükségességét hangsúlyozta. /folyt./
1990. január 22., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|