|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz
János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett a 1948. június 3-i
pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott
perújítási tárgyalás utolsó napján. A bíróság hatályon kívül
helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -
1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi
(Kremper) Miklósra vonatkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az
ellene szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség
miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték
a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Népbíróságok
Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Belicza Gyulára,
Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra
vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként
elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor
elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára
terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét
azonban - betegsége miatt - felgyógyulásáig felfüggesztették.)
A szerdai tárgyalás kezdetekor a tanácsvezető bíró pontosította az MTI-nek a legutóbbi tárgyalási napról kiadott tudósítását. Mint mondotta, az egyik tanuvallomásban - és a tárgyalóteremben is - valóban elhangzott, hogy Rákosi Mátyás szerint túl sok volt a halálos ítélet, azonban ez a kijelentés egy másik ügyre vonatkozott, nem hozható összefüggésbe Asztalos János plébános személyével.
Ezt követően ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett tanuvallomását. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota ugyanis nem tette lehetővé, hogy lakását elhagyja. Péter Gábor - egyebek között - kijelentette: Nekem mindig az volt a véleményem, hogy az olyan jegyzőkönyvnek, amit veréssel vesznek fel, nincsen értéke. Ellene voltam annak, hogy bárkit is bántalmazzanak. Azt állította, miszerint nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazzanak embereket. Hozzátette: mégis előfordult kényszervallatás, mégpedig a Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék meg Rajk Lászlót. Amikor én bementem a másik szobából - emlékezett -, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki verésre fog beszélni. Nem is beszélt. Rákosi sajnos megveretett embereket, beleavatkozott mindenbe. Ő irányította a Pócspetri ügyet is. Később, a börtönben jöttem rá - mondotta Péter Gábor -, hogy ezzel a perrel az egyházakat akarta ,,megrendszabályozni,,. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|