|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Litvániai helyzet
|
-----------------
München, 1990. január 11. (SZER, Világhíradó, Bárdi István) - Bolsevizmus nem, demokrácia igen Mi nem csatlakoztunk a Szovjetunióhoz, bennünket bekebeleztek Nincs honvágyatok, oroszok? Ha vendég jön látogatóba örülünk, de ha a cár jön, szenvedünk is
Menj haza Gorbacsov, de csapataidat is vigyed - Ilyen és ehhez hasonló litván, angol és orosz nyelvű transzparansekkel tüntetett tegnap a litván fővárosban 20-30 ezres tömeg, amolyan főpróbaként arra a hatalmas, több százezres tüntetésre, amelyet ma délutánra hirdettek meg Vilnius főterére.
A szabad, független Litvániát, Litvániának a Szovjetunióból való kiválását követelik a szovjet pártfőtitkártól, aki ma délelőtt érkezett a litván fővárosba háromnapos látogatásra, hogy megkísérelje rábeszélni a Szovjetunió Kommunista Pártjától való elszakadásukat december 20-ikán kimondó litván elvtársakat: térjenek vissza az anyapárt kebelébe.
Nekik viszont eszük ágában nincs ismét alávetni magukat Moszkvának, visszaalakulni a Kreml engedelmes fiókvállalatának, ha más okból nem, már csak azért is, mert az SZKP-tól való elszakadásuk nagyban fokozta a litván kommunisták népszerűségét, akiknek a márciusi választások miatt a lakosság megnyerése a legfontosabb.
A litván átalakítási mozgalomba, a Sajudisba tömörülők jószerével a 3,5 milliós Litvánia többségének hangulatát tükrözik. Az ellenzék célja pedig a teljes nemzeti függetlenség, a végleges kiválás a szovjet birodalomból. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Litvániai helyzet - 1. folyt.
|
A népnek elege van a szovjet igából és türelmetlen. A tegnapi tüntetésen a Szabadságot Szabad Litvániát jelszó volt a leggyakrabban hallott követelés.
Mi az, hogy türelmesek legyünk? Hogy ne siessük el, várjunk - így Landis Bergis, a Sajudis vezetője. Miért? Türelemre intette például bárki is a keletnémeteket, hogy várjanak, ne döntsék még le a berlini falat?
Megérkezését követően Gorbacsov Vilnius főterén, az ottani Lenin-szobor előtt mondott félórás beszédet. Több ezres hallgatósága azokból állt, akik a délutáni függetlenségi tüntetésre érkeztek. Gorbacsov szerint az úgynevezett szeparatizmus a balti köztársaságokban tragédiába torkollhat. Mint szó szerint mondotta:
"Ha sikerülne valakinek éket verni közénk, szembe állítani egymással titeket és minket, és ha ez összecsapáshoz vezetne, akkor tragédia lesz. Ezt nem engedhetjük meg Mindkét véleményt figyelembe kell vennünk, a tiéteket és a miénket is. Ez nem szabad elhatározás kérdése."
Hogy nézete szerint Litvánia nem lehet szabad, azt Gorbacsov a dominó-effektus veszélyeivel indokolta meg:
"A népek közti jóviszony legcsekélyebb megsértése Észtországban, vagy Moldva-földön, vagy csak egy egyszerű félreértés azonnal átcsap hazánk többi pontjaira is."
Az államelnök-főtitkár egy valódi föderációt ajánlgat a litvánoknak. +++
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|