|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
KGST értekezletről
|
------------------
London, 1990. január 10. (BBC, Panoráma) - A KGST 41 évvel ezelőtti megalapítása óta legviharosabb, Szófiában tartott ülésén a tíz tagország miniszterelnökei megegyeztek abban, hogy bizottságot állítanak fel, amely megvizsgálja, hogyan lehetne az intézményt átszervezni, hatékonnyá tenni. Hallgassák meg munkatársunk, Pártos Gábor kommentárját, amelyben kifejti, hogy a mai határozat meglehet már túl későn született, továbbá a KGST jövőjének az esélyeit latolgatja.
- Németh Miklós, magyar miniszterelnök volt az, aki a legnyíltabb formában fejezte ki, hogy vagy átfogó értelemben át kell szervezni, vagy fel kell számolni a KGST-t.
Praktikus értelemben már megkezdődött a szétesés folyamata, amikor a reformista tagországok feladták a központi gazdasági tervezés gyakorlatát és ezáltal megszüntették a Szovjetunió szerepét, amely ezen tervezés ellenőrzése volt. Magyarország már meg is szegte a KGST szigorú munkaelosztásra vonatkozó szabályát, amelynek értelmében például nem gyárthat személygépkocsit. Közös vállalati megállapodást kötött a Suzuki japán autógyárral.
A KGST-tagországok között használatos, úgynevezett konvertibilis rubel egyáltalán nem konvertibilis. A szervezeten belüli kereskedelmi tevékenység az utóbbi időben szovjet energia és nyersanyag szállítmányokra szorítkozott, cserében a kelet-európai országoktól kapott selejtes iparcikkekért, élelmiszerért és a nem európai országokból származó vendégmunkásokért.
Még mielőtt a múlt évben végbement forradalmi események elsöpörték a konzervatív kommunista kormányokat Kelet-Európában, nyilvánvalóvá vált, hogy jelenlegi - azaz akkori - idejétmúlt formájában nem maradhat fenn a KGST. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- KGST értekezletről - 1. folyt.
|
Már az 1988-as prágai miniszteri találkozón döntés született arról, hogy nem folytatják a központi tervezés hagyományát. Ehelyett úgymond, egyesített szocialista piacot terveztek a KGST keretein belül. Most azonban, hogy a kelet-európai országokban nem kommunista kormányok veszik át az irányítást, sokkal nagyobb az egyetértés a radikális változások szükségességében. Kivételt képez Mongólia, Kuba és Vietnam, amely országok kormányai attól tartanak, hogy a KGST javasolt átszervezése veszélyeztetné a hatalmas, elsősorban a Szovjetuniótól kapott szubvenciót. Vietnam és Mongólia ennek ellenére látszólag egyetértenek a KGST felújításának terveivel, nem úgy mint Kuba, amely így elszigetelt ellenzője maradt a tervnek.
De nincs egyetértés a reformok milyenségével kapcsolatban sem. Rizskov, szovjet miniszterelnök tegnap megismételte korábbi javaslatát, amelynek értelmében már a jövő évben konvertibilis valutában kereskedne a KGST. Míg a három, legreformpártibb tagország - Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia - örömmel fogadta Rizskov javaslatát, a konvertibilis valutaforgalmat lassabban és fokozatosan akarja bevezetni.
A kérdésben tanusított óvatosságnak az az oka, hogy míg Moszkva könnyen találhat export-piacot energiahordozói és különböző nyersanyagai számára, nem lesz könnyű keményvalutáért átvevőt találni a hagyományosan gyenge minőségű kelet-európai árucikkekre.
Óvatosan reagált Csehszlovákia arra a magyar javaslatra, hogy Budapest, Prága és Varsó külön csoportot létesítsen, amely máris bevezetheti a piacorientációjú kereskedelmet. Prága vélhetően vonakodik szorosabb kapcsolatba lépni Varsóval, Lengyelország ingatag, hiperinflációs gazdasága miatt. Kelet-Németország pedig tartózkodó magatartást tanusított az amúgy heves viták során, valószínűleg mert tisztában van azzal, hogy az ország gazdasági jövője sokkal inkább Nyugat-Németországtól, mint a KGST-től függ. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
|
|
- KGST értekezletről - 2. folyt.
|
A KGST-miniszterelnökök a hagyományos kiutat választották a vitás helyzetből, amikor megegyeztek a különbizottság felállításában, amely radikális, új programtervezetet készít a KGST átszervezésére.
A résztvevők ugyancsak megegyeztek abban, hogy a KGST fokozatosan tér át a piacbázisú kereskedelmi módozatra, konvertibilis valuta használatával. A folyamat 3-5 évig tart majd. A fontosabb határozatokra csak azután kerül sor, amikor a különbizottság márciusban előterjesztette javaslatait.
Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter a két hónapos késedelmet teljesen feleslegesnek minősítette. A KGST több tagországa pedig kétségbe vonja, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e a szervezetbe annyi hosszú, elvesztegetett év után új életet lehelni. +++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|