|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében.
A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették, hogy nem a koalicióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet,, ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelöl, hogy mielőbbi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a parlament decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti időszakban is maradjon hívatalban, hiszen szükség van munkájára a későbbi fontos döntések előkészítésében. A Magyar Néppárt országos titkára, Varga Csaba sürgette, hogy a parlamenti bizottságok tevékenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzéki pártok képviselői is. Szorgalmazta egy olyan társadalmi, nemzeti testület létrehozását is, amely a választások végéig - az új és a régi progresszív pártok képviselőinek bevonásával - állandó koordinációs fórum lehet az Országgyűlés és a pártok között. A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek aáírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte, hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reform szárnya hajtotta végre - nemcsak az ellenzéki tömegek nyomására - azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását eredményezik. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|