|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájkoltak Mosonmagyaróvárott
|
1989. december 6., szerda - Nyolc órás sztrájkot tartottak szerdán a győri Rába-gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A délelőtti műszak 930 munkása, alkalmazottja nem dolgozott ezen a napon. A sztrájkot azért szervezték, mert a különválás ügyében nem tudtak megegyezni a Rába-gyár vezetésével.
A mosonmagyaróvári Rába-üzem dolgozói már hónapokkal ezelőtt kinyilvánították, hogy az 1978-as gyáregyesítést erőszakos megoldásnak tartják, az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s önállóvá akarnak válni. Miután a Rába vezetésével, személy szerint Horváth Edével nem tudtak érdemben megegyezni, korábban 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, most pedig 8 órára szüntették be a munkát. A vita a mosonmagyaróvári üzem és a győri törzsgyár között továbbra is tart. Két kérdésben nem tudtak eddig megállapodni: a vagyonmegosztásban, valamint a termékszerkezetben. A sztrájk ideje alatt munkásgyűlést tartottak, amelyen a sztrájkolók tájékoztatót kaptak az eddigi tárgyalásokról. Ezen jelen voltak a Rába-gyár vezetői is. A mosonmagyaróvári üzem falaira számos feliratot raktak ki. Ezek az önállóságot sürgették, s személy szerint éltették az alapító Kühne Edét, és bírálták a Rába-gyár vezérigazgatóját, Horváth Edét. A mosonmagyaróvári sztrájk kísérő jelensége volt, hogy a sztrájkolók egy része mezőgazdasági gépekkel kivonult az M1-es nemzetközi főútvonalra, s azt két órára fél szélességben elzárták. Szerencsére csak félelzárást alkalmaztak, de így is nagy torlódások voltak a nagyforgalmú útnak ezen a szakaszán. (MTI)
1989. december 6., szerda 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|