 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először
arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely
szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki
az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság
egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem
támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja
elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely
összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját
jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás
javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el.
Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az
Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.
A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló
előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer
István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést.
Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal
szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan
ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak
döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a
jogállamiság felé az intézmény visszaállításával.
A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve
elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek.
A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a
költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó
inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással
kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás
lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék
csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül
választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a
többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A
költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva
elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének
kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék
elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását
kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|