|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZBT országos értekezlet (1. rész)
|
1989. december 16., szombat - A kialakuló többpártrendszer viszonyai között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a jövőben nem lehet egyetlen politikai akarat kiszolgálója, nem kötődhet kizárólagosan egyetlen politikai párthoz sem. Partneri viszonyt kell kialakítanunk minden olyan párttal és mozgalommal, amelynek programjában vagy tevékenységében helyet kap a Szovjetunióhoz fűződő jószomszédi, baráti viszony megőrzése, az országaink közötti kölcsönösen hasznos sokoldalú együttműködés fejlesztése - mondotta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára a Magyar-Szovjet Baráti Társaság szombaton, Budapesten- több mint 300 küldött részvételével rendezett - IX. országos értekezletén.
A tanácsozáson a napjainkban útkereső időszakát élő szervezet tagjai arra próbáltak választ adni, hogy a mai megváltozott társadalmi körülmények között hol lehetne a társaság helye, milyen feladatokat vállalhatna annak érdekében, sikerrel megfeleljen az új elvárásoknak. A társaságnak a következő évek feladatait mérlegelve abból a felismerésből kell kiindulnia, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok objektív szükségszerűsége nem kérdőjelezhető meg - hangoztatták a felszólalók. Rámutattak: gazda s águnk működésének javítása érdekében szorosabban kell kötődnünk a nyugat-európai országok gazdaságához; ám egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a gazdasági integráció egyoldalúságait nem lehet egy új, más jellegű egysíkúság kialakításával felszámolni. Mivel a gazdaságunk működéséhez szükséges nyersanyagok és energiahordozók nagy részét a jövőben is csak a Szovjetunióban szerezhetjük be, ezért alapvető nemzeti érdekünknek nevezték, hogy ipari késztermékeink és más áruink ne veszítsék el a szovjet piacot. A felszólalók utaltak arra is, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok objektív szükségességét igazoló tények erejét gyengítené, ha nem tennének említést azokról a mérhetetlen károkról, amelyek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatában keletkeztek a sztálini önkény és a hirhedt Brezsnyev doktrína következtében. Hangsúlyozták, hogy a diktált kapcsolatok nemcsak az érintett országok mozgásterét, nemzeti szuverenitását korlátozták, hanem milliók hitét rombolták le szerte a világon. Kifejezték azt a meggyőződésüket is, hogy a magyar-szovjet barátság csak akkor lehet igazán eredményes, ha a két ország kapcsolatát fokozatosan megtisztítjuk a múlt megoldatlan kérdéseitől. (folyt. köv.)
1989. december 16., szombat 14:36
|
Vissza »
|
|
MSZBT országos értekezlet (2. rész)
|
A vitában hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a magyar-szovjet barátság nemzeti érdek, s ezt kívánja erősíteni a társaság is a maga eszközeivel a jövőben. A küldöttek sürgették a társaság gyökeres szellemi és szervezeti átalakítását, a mozgalmi jellegű munkavégzést. A megújulás szellemében új programnyilatkozatot s ennek eszközeként egy megváltoztatott alapszabályt fogadtak el. Az alapszabály egyik leglényegesebb változásának az tekinthető, hogy a jövőben a társaságnak egyéni tagsága is lesz. Ezzel is segíteni kívánják a társaság mozgalmi jellegének erősítését. A programnyilatkozat fontos elemeként utaltak a mozgalom történelmi örökségére. Megerősítve ezzel, hogy az olyan régi nézetek, mint az emberek közötti megbékélés, a népek közötti megértés és jobb együttműködés szolgálata mai is időszerűek, s alkalmasak arra, hogy politikai hovatartozástól függetlenül összefogásra, közös tettekre szólítsanak. A résztvevők elkötelezték magukat a társadalom demokratikus átalakítása, illetve egy olyan Magyarország felépítése mellett, amely szerves része Európának, s amely minden irányban nyitott, de amelynek külkapcsolataiban továbbra is fontos szerepet kap a magyar-szovjet együttműködés. Megfogalmazták azt a gondolatot is, hogy a társaság kész együttműködni minden olyan társadalmi szervezettel, mozgalommal és párttal, amely fontosnak tartja a magyar-szovjet jó viszony megőrzését, sokoldalú fejlesztését. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 19:21
|
Vissza »
|
|
MSZBT országos értekezlet (3. rész)
|
Hangsúlyozottan szóltak arról is, hogy hazánk és a Szovjetunió kapcsolatát nemcsak politikai szempontok szerint lehet és kell kezelni. Így pártállásuktól függetlenül sokan kedvelik ma hazánkban a Szovjetunió népeinek zenéjét, irodalmát, művészetét; emellett sokan érdeklődnek a szovjet tudományos élet kiválóságainak munkássága és a szovjet sportolók teljesítményei iránt. A társaság - szerintük - elsősorban abban tehet többet, hogy a két ország szellemi értékei kölcsönösen és folyamatosan hozzáférhetőek legyenek. A résztvevők csatlakozva a világméretű nemzetközi szolidaritási hullámhoz kifejezték tiltakozásukat Tőkés László temesvári református lelkész meghurcolása ellen. Egyúttal a küldöttek egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt világhírű szovjet tudósról és békeharcosról, Andrej Szaharovról. A társaság tiszteletbeli elnökének választotta Straub F. Brunó akadémikust, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét, s egyben felruházta az ügyvezető elnöki jogok gyakorlásával. Alelnököknek Bódi Bélát, Kondorosi Ferencet, Mártha Ferencet, Pach Zsigmond Pált és Varga-Sabján Lászlót; míg az ügyvezető titkári feladatok ellátására Bíró Gyulát választották meg. (MTI)
1989. december 16., szombat 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|