|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyarok Világszövetsége választmányának üléséről (1. rész)
|
1989. december 14., csütörtök - A Magyarok Világszövetsége független, demokratikus, társadalmi szervezetként az egyetemes magyarság érdekeit képviseli. Tevékenységében távoltartja magát marad a pártok versengésétől. Az Anyanyelvi konferenciával együtt vállalja a magyar nemzeti kisebbségek és a szórványmagyarság anyanyelvi gondját. Egyebek között ezeket a gondolatokat is tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Szövetség csütörtöki választmányi ülésén fogadtak el. Szorgalmazzák továbbá olyan nyelvtörvények megalkotását , amelyek szavatolják a kisebbség nyelvének egyenrangúságát, egyenjogúságát. A világszövetség erkölcsileg és lehetőségeihez mérten anyagilag is segíteni kívánja a magyar nemzeti kisebbségek könyvellátását.
A választmány támogatja az európaiság gondolatát, a térségben élő népek, nemzetek, nemzeti kisebbségek összefogását, úgyszintén a világ szórványmagyarságának integrálódását. Különös figyelmet fordít a magyar nemzeti kisebbségek sorsára. Együttműködési készséget ajánl fel az egyházaknak. Hozzá kíván járulni a szórványmagyarság kiemelkedő személyiségeinek erkölcsi megbecsüléséhez. Egyetértett azzal is, hogy emlékművet állítsanak a második világháború és a sztalinizmus áldozatainak. Tervezik, hogy 1990-ben meghirdetik a világszövetség tevékenységét segítő alapítvány létesítését. Mindez szintén a testület ülésén hangzott el. A választmány azzal a felhívással fordult a hazánk területén kívül élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a szövetség új alapszabályának megfelelően vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világszövetsége a fővárossal együtt 1992-ben megszervezni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszusát, amely állást foglal majd a világ magyarságának sorsdöntő kérdéseiben. A választmány úgy véli: jórészt elhárultak az akadályok a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése elől. A világszövetség bizalommal fordul a külföldön élő magyarokhoz: segítsenek abban, hogy a világszövetség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékenységét. A csütörtöki ülésen meghatározták a szövetség tagjainak jogait és kötelezettségeit is, továbbá a tagdíjak mértékét. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 17:24
|
Vissza »
|
|
A Magyarok Világszövetsége választmányának üléséről (2. rész)
|
A tanácskozáson Tabajdi Csaba, a Minisztertanács nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiuma titkárságának vezetője - aki a testület munkájáról tájékoztatta a résztvevőket - hangsúlyozta: végre kimondatott az egységes magyar nemzet koncepciója, az, hogy ugyanolyan elvek érvényesek a Magyarországon élő magyarokra, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekre, a Nyugaton diaszpórában élő magyar honfitársainkra, valamint a határainkon belül élő nemzeti és etnikai kisebbségekre. Ahhoz azonban, hogy az egységes magyar nemzet koncepciója megvalósuljon, szemléletváltás szükséges. Szólt arról is, hogy elengedhetetlenül szükséges a nemzetstratégia kialakítása, mert nagy problémák állnak előttünk: ki kell alakítani a demokráciát, a piacgazdálkodást, ugyanakkor el kell kerülni azt, hogy a két és fél millió szegény országára rászabadítsák a legnyersebb kapitalizmust. Érintette a német újraegyesítés kérd ését is, amely - mint mondta - nem ragadható ki az európai összefüggésekből, és felveti az európai népek önrendelkezésének problémáját. A magyarok szövetségének választmánya az ülésen kinyilvánította:, őszinte aggodalommal figyeli Tőkés László temesvári református lelkész sorsát és tiltakozik az ellene szervezett hajsza ellen. A román hatóságok intézkedései semmiképpen sem férnek össze az elemi emberi jogoknak azzal az előretörésével, amely ma Közép-Európában tapasztalható. A lelkész üldözőinek számolniuk kell azzal, hogy a jövőben Romániában is bekövetkezhet az átalakulás, és akkor felelniük kell tetteikért. A választmány felhívta a világ magyarságát és a nemzetközi intézményeket, hogy tegyenek meg mindent Tőkés László szabadsága és biztonsága érdekében. (MTI)
1989. december 14., csütörtök 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|