|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (2. rész)
|
Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. A korábbi bírósági határozatok ismertetése után dr. Strausz János elmondta, hogy a legfőbb ügyészség perújítási nyomozást is lefolytatott, ami új tényeket hozott a felszínre. A feltárt bizonyítékok kétségessé teszik Királyfalvi Miklósnak az 1948 évi tárgyaláson tett beismerő vallomását, amelyre annak idején bűnösségét alapozták. A fegyverszakértői vélemény, hiteles bizonyítékként, ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének megállapítása a felbujtóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános ugyan agitált az egyházi iskolák államosítása ellen. Az első tárgyalási napra a terheltek közül Asztalos János és Belicza Gyula megjelent, Orosz János és Kusnyér János nem. A bíró kérdésére Asztalos János elmondta: összesen 8 és fél évet töltött börtönben, elmondása szerint végig az Andrássy út 60-ban őrizték. Az ügyészségi vizsgálat során nem, a mostani tárgyaláson viszont elmondta, hogy a rendőrség a pócspetri gyilkosság után folytatott nyomozás alkalmával megkínozta, és ilyen eljárásban része volt a börtönben is. Elmondta azt is, hogy - bár ő maga azokban a percekben nem volt a gyilkosság helyszínén, amikor a fegyver eldördült - mégis állítja, hogy, nem történt gyilkosság. Szerinte a rendőr szét akarta oszlatni a tömeget, egyszer a levegőbe lőtt, ám ezzel a tömeget nem félemlítette meg; ezután hadonászni kezdett a puskával, aminek tusa az épület kőkarzatára ütődött és így sült el. Belicza Gyula vallomásában azt állította, hogy gy az emberek nem voltak kapával, kaszával, villával felszerelkezve. A tárgyalást december 5-én folytatják. (MTI)
1989. december 1., péntek 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|