|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Velencei-tó rendezési terve
|
1989. november 29., szerda - Vita után elvi egyetértés született a Velencei-tó környékének rendezési elképzeléseiről a kormányszintű tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen, melyet Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán rendeztek a BM Terület- és Településfejlesztési Főcsoportfőnökségén.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az 1969-ben jóváhagyott üdülőfejlesztési regionális rendezési terv és az 1971-ben elfogadott 20 évre szóló fejlesztési program végrehajtása jelentős eredményekhez vezetett. A szennyező források mérséklésével, a tervszerű védekezéssel megindult az elmocsarasodott tó rekreációja, javítva ezzel az idegenforgalom körülményeit. Befejeződött a térség vízrendezése és megvalósult a meliorációs program. Számottevően csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyeződés. A fejlesztések eredményeként a tóparti és háttér-települések egyidejű lakó-, üdülő- és kiránduló népessége főidényben az 1970. évi 55 ezerről, napjainkra 110 ezerre emelkedett, s 2000-ig várhatóan mintegy 170 ezerre növekszik. Az üdülőkörzet legújabb rendezési terve és hosszú távú fejlesztési programja 1985-ben készült el; a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban az ebben foglalt elképzelések megvalósításának jórésze egyelőre időszerűtlen. Így szükségessé vált egy, a mai társadalmi-gazdasági adottságainknak jobban megfelelő rendezési terv kidolgozása. Mint Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára a tanácskozáson hangsúlyozta; a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben önkormányzati üggyé válnának az építési tilalommal összefüggő kérdések. Okulva a balatoni építési tilalom eredménytelenségéből, nem szabadna központilag építési korlátozásokat elrendelni. Lackó László szükségesnek tartotta az érdekelt minisztériumok, továbbá a Fejér megyei tanácsok közötti mielőbbi konzultációt arról, hogy a helyi önkormányzat a jövőben miképpen kaphatna nagyobb hatáskört, jogkört a Velence-tavi rendezési tervek megvalósításában. A vitában többen utaltak arra: minden érintett szervnek a közös érdekek megkeresésére kell törekednie. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatnak is közvetlen haszna származzék az idegenforgalmi bevételekből. Szóltak arról is, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához háttérként szolgálhat a Velence-tavi Fejlesztési Alap további fönntartása. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|