|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájk Mosonmagyaróvárott
|
1989. november 28., kedd - Kedden délelőtt 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A munkabeszüntetésben 977-en vettek részt. A sztrájk önkéntes volt, s valamennyi résztvevő aláírásával is hitelesítette szándékát. Egyben azt is kinyilvánították, hogy erre az időre a munkabérről lemondanak. Akinek ez a pénz mégis hiányzik, annak a már rendelkezésre álló sztrájkalapból megtérítik a két óra bérét.
A sztrájkot a már szeptember vége óta működő munkástanács szervezte. A Rába mosonmagyaróvári gyárának kollektívája - döntő többségben - úgy határozott, hogy 1990. január 1-jétől le kívánnak válni a Rábától. Az önállóság gondolatát a Rába gyár vezetése is magáévá tette. Időközben megkezdődtek az elválással kapcsolatos tárgyalások. Ezek azonban eddig nem vezettek eredményre. A vita a vagyon- és a profilmegosztás körül támadt. Az egyesüléskor a mosonmagyaróváriak 700 milliós vagyont vittek magukkal. A Rába gyár vezetése mindössze 770 millió forintot kínált az önállósuló gyárnak, amit a magyaróváriak kevésnek tartanak, s a profilt illetően sem jött létre megegyezés. Az esemény alkalmából a több mint 130 éves gyár falára magyar és német nyelven a következő feliratot helyezték ki: alapította: Kühne, tönkretette: Horváth Ede. Délutánra az ellenzéki szervezetek Győrött és Mosonmagyaróvárott szolidaritási gyűléseket hirdettek meg a gyáriak támogatására. (MTI)
1989. november 28., kedd 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|