|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
|
------------------------------------------------- London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) - Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január 7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási küzdelemből? - Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb ellenzéki csoportok törékeny egységét is. A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január 7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat. A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást, mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok választanának elnököt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ki lesz a győztes? - 1. folyt.
|
Az SZDSZ kezdeményezte a holnaputáni népszavazást a szükséges százezernél jóval több aláírás összegyűjtésével. Nehéz megjósolni, hogyan fognak az újonnan felhatalmazott állampolgárok szavazni az elnökválasztás módjáról és mikéntjéről. A józan ész azt sugallná, hogy a többség nem fosztaná meg önmagát a közvetlen elnökválasztás jogától. Ezzel viszont a korai elnökválasztás, azaz a szocialisták indítánya mellett döntenének. Másfelől viszont, mivel a szocialisták szorosan kötődnek MSZMP-s múltjukhoz, sok választópolgár ösztönösen ellenük szavaz. A referendum sorsát valószínűleg az ország legnagyobb ellenzéki pártja, a Magyar Demokrata Fórum fogja eldönteni, amely a nyári pótválasztások közül mind a négyet megnyerte. Az MDF az elnökválasztás elhalasztására irányuló kampányt kísérletnek tekinti Pozsgay esélyeinek csökkentésére. Az MDF több vezetője is bizonyos lojalitást érez Pozsgay iránt, aki védelmezte a szervezetet az MSZMP keményvonalas elemeitől, még a Kádár-korszak vége felé. Várhatóan az MDF soraiból kerül majd ki az új miniszterelnök. E szervezet kevésbé kommunistaellenes mint az SZDSZ, és már jelezte: kész együttműködni az MSZP-vel. A bojkottfelhívás feltehetőleg a szabaddemokraták vereségét eredményezi, hiszen a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok több mint 50 százaléka részt vesz benne. Amennyiben az apátia és a bojkottfelhívás kombinációja érvényteleníti a népszavzaást, akkor megnyílik az út a korai és közvetlen elnökválasztás előtt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ki lesz a győztes? - 2. folyt.
|
Érdekes mádon Pozsgay győzelme nem látszik annyira biztosnak, mint néhány hónappal ezelőtt. Népszerűsége csökkenőben van, és újabb jelöltek is kinyilvánították szádnékaikat. Az egész népszavazás-ügy eredménye inkább csak az, hogy éket vert a Demokrata Fórum és az SZDSZ közé, melyek az utóbbi időben több időt töltöttek egymás csepülésével, mint az MSZP elleni küzdelemmel. Ez a tény valószínűleg kizárja a választási paktumot a két fő ellenzéki csoport között a jövő évi parlamenti választásokon. +++
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|