|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
2. számú gyorshír ------------------
|
Alkotmánybírák megválasztása, adótörvény-vita 1989. november 23., csütörtök - Az elvi állásfoglalás elfogadása után Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost ajánlotta jelöltnek a képviselők figyelmébe. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután azt ajánlotta, hogy a személyi kérdések közt döntsenek az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi posztjának betöltéséről. A jelölésre vonatkozó javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása. A Parlament a jelölési javaslatok elhangzása után egyenként szavazott a jelöltek személyéről. Ennek eredményeként az Országgyűlés mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket a későbbiekben titkos szavazással választják meg. Ezt követően, az eredeti napirendnek megfelelően az adótörvények feletti vitával folytatódott az ülésszak munkája. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette be az új adótörvény-javaslatokat: a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéjában elmondta: az előzetes viták során sok javaslat hangzott el, amelyek alapvetően a gyorsabb gazdasági növekedést és az adóterhek csökkentését szorgalmazták. A gazdaság jelenlegi helyzetében azonban nincs lehetőség ilyen adópolitikára, az 1985-ös gazdaságpolitika megismétlése a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gazdasági öngyilkosság lenne. A pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal a javaslatokkal sem, hogy 1990-ben maradjon minden a régiben, ne módosítsák az adótörvényeket. Ebben az esetben ugyanis nem javulna a gazdálkodó szféra helyzete, újabb esztendőt veszítenénk el, ami az ország veszteségeit növelné. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 10:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén, 13. vk.), az Ózdi Kohászati ----------- Üzemek hengerésze arról szólt, hogy az elmúlt esztendőben tovább romlott az ország helyzete, nehezedtek a megélhetési körülmények, csökkent az életszínvonal, növekedett az elszegényedők száma, s ma már éhezők is vannak Magyarországon. Ezzel együtt - hangsúlyozta - az adófizetők eleget tettek kötelességüknek, mert az adótörvény végrehajtása könyörtelen volt. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az adórendszer visszatartja a teljesítménynövekedést. Az Országgyűlés elé terjesztett személyi jövedelemadó-törvénytervezet egyes elemeit a felszólaló nem tartotta elfogadhatónak. Ellenezte, hogy a magas jövedelműek sávjában csökkentsék az adó mértékét. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csökkentésre a legkedvezőtlenebb körülmények között élők - tehát a kiskeresetűek - körében lenne szükség. Éppen ezért fontosnak mondotta, hogy az adótábla alsó sávját módosítsák a felső sáv terhére. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei --------------- Sütőipari Vállalat igazgatója a személyi jövedelemadó bevezetése óta eltelt két év tapasztalatait elemezte. Szerinte ebben az időszakban egyértelműen beigazolódott, hogy ez az adónem nem érte el fő célját, nem jutottunk el általa az igazságos közteherviseléshez. Egyértelmű az is, hogy a személyi jövedelemadó elsősorban a kis- és a középkeresetű rétegek népes táborát sújtja, a legmagasabb adósávba tartozóknak viszont kedvez. A képviselő ezért szintén nem értett egyet az e sávba tartozók adójának csökkentésével. Hangsúlyozta: szerinte a három tulajdonos - a költségvetés, a vállalatok és az állampolgárok - közül az első járt a legjobban a személyi jövedelemadó bevezetésével. E törvény életbe lépése a vállalatok többségére semlegesen hatott, a lakosság körében viszont csökkentette a munkakedvet, és egyáltalán nem ösztönzött takarékosságra. Polgárdi József ezért javasolta az adónem korrigálását, főként a kis- és középjövedelműek érdekében. Az emiatt bekövetkező költségvetési kiesések forrásait meg kell és meg lehet találni, például a milliókra rúgó adókiesés behajtásával. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|