|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Négy párt választási matinéja az V. kerületben (2. rész)
|
Balla Éva országgyűlési képviselő, az SZDSZ tanácsának tagja szerint a közelmúlt eseményei is igazolják: már a jelenlegi parlamentben is fontos szerepe van annak, hogy különböző politikai nézeteket és tömegakaratokat közvetítő képviselők üljenek a padsorokban. Egy csupán szolgai módon viselkedő parlament esetében ugyanis a külső nyomás olyan eszközei is előtérbe kerülhetnek, amelyek veszélyeztetnék a békés rendszerváltást. Tamás Gáspár Miklós programbeszédében kiemelte: az elpazarolt évtizedekért bosszút kell állni, ám ez a bosszú csakis olyan lehet, amely nem bánt senkit. Olyan - hangoztatta -, amely megmutatja: csak azért sem állunk bosszút. Majd azt fejtegette, hogy a szabadság nem valamiféle fennkölt fogalom, hanem lehetőség az állampolgárnak, hogy szabadon cselekedhessen és biztonságban élhessen. Ám azt mindenképp jelenti, hogy ezentúl senki helyett ne gondolkodhassanak és ne dönthessenek. A továbbiakban arról szólt: tisztában van azzal, hogy ha megválasztják, számos praktikus részletkérdésben kell képviselnie választói érdekeit, s erre ígéretet tett. Hozzáfűzte azonban, hogy ezeket - és minden más érdeket ebben az országban - akkor lehet majd igazán képviselni, ha a Parlament egészében a nép akaratát fejezi ki. Tamás Gáspár Miklós egy ilyen parlamenthez vezető folyamat nagyon fontos állomásának minősítette a jövő vasárnapi népszavazást, amelyen - mint hangsúlyozta - négy igent kellene mondani az új Magyarországra, és megfelelő számú részvétellel kellene megmutatni: érdekli ezt az országot a saját jövője. Hozzáfűzte: a ma politizálók számára nagyon fontos a társadalom kontrollja, vagyis szükség van az aktív állampolgárok támogatására, tanácsaira és ötleteire. Végezetül arról szólt, hogy a szabad demokraták olyan demokráciát akarnak, amelyben nem kell föltétlenül mindig választási gyűlésekre és tüntetésekre járni. Olyan demokráciára van szükség, ahol az emberek megbízhatnak intézményeikben, időnként el is fordulhatnak tőlük, rájuk bízva az ország gondját. Ám amíg az ilyen intézmények létre nem jönnek, addig politizálni kell reggeltől estig, bármily fárasztó - hangsúlyozta a szónok. - Olyan demokráciára van szükség, ahol nem a demagógok által felkeltett tömegindulatok, nem a bosszúvágy és az írigység uralkodnak, ahol nemcsak az országgyűlésnek felelős miniszter kedves a parlamenthez, hanem a fűszzeres is a vevőhöz, a tanító a gyerekhez, a helyi önkormányzat tiszviselője az ügyfélhez. Olyan országot akarunk, ahol végre félelem, rosszindulat nélkül, civilizált életet élhet az állampolgár - mondta befejzésül Tamás Gáspár Miklós. (MTI)
1989. november 19., vasárnap 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|