 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testületének állásfoglalása az 1989. november 26-i népszavazásról (1. rész) (OS)
|
1989. november 16., csütörtök - Annak ellenére, hogy a november
26-i népszavazást a jobboldali politikai erők a demokrácia elveit
megsértve erőszakolták ki, az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testülete
senkit sem hív fel a népszavazás bojkottálására. A Magyar
Szocialista Munkáspárt minden tagja saját maga dönt a részvételről.
Az Ideiglenes Ügyvezető Testület azt javasolja az MSZMP
tagjainak és a pártunkat támogató magyar állampolgároknak, hogy a
listán feltüntetett valamennyi kérdésre nemmel szavazzanak.
Első kérdés: csak az országgyűlési választások után kerüljön-e
sor a köztársaságielnök megválasztására?
Válaszunk: nem. A magyar jobboldali pártok arra számítanak, hogy
a szocialista állami intézmények ,,lebontása,, , a polgári
intézményrendszer kialakulása kedvező légkört teremt számukra, hogy
a jövő évben kitűzendő általános választásokon parlamenti többséget
érjenek el, és akkor majd a jobboldali erőknek kedvező személyt
választhat meg a parlament. Az MSZMP a mostani zavaros belpolitikai
helyzetben is vállalja a megmérettetést, és olyan közéleti
személyiséget kíván javasolni köztársasági elnöknek, aki lehetővé
teszi a magyarországi baloldali erők integrálását, a széles fronton
folyó jobboldali támadás elleni alkotmányos küzdelem sikerét.
Második kérdés: kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről?
Válaszunk: nem. A magyar munkásmozgalom pártjainak erejét mindig
az üzemekben, a gyárakban működő pártszervezetek szervezettsége,
harcossága fémjelezte elsősorban. A magyar munkásmozgalom és a
haladó erők történelmileg kialakult gyülekezőhelyét, fontos bázisát
adnánk fel, ha a feltett kérdésre igennel válaszolnánk.
Harmadik kérdés: elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy
kezelésében lévő vagyonról?
Válaszunk: nem. Az MSZMP-nek saját tagsága előtt kell
elszámolnia vagyonáról, amelynek döntő többsége a tagdíjakból, vagy
a 40-es évek második felében végzett társadalmi munkából ered. A
kérdés felvetése a jobboldal által magában rejti azt a vádat, hogy
az MSZMP vagyona nem törvényes keretek között jött létre. Ezt a
gyanúsítást a nem szavazattal határozottan és egyértelműen
elutasítjuk. (folyt.köv.)
1989. november 16., csütörtök 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|