|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - Krassó - 1. folyt.
|
Egy külön nem szép és manipulatív dolognak éreztük, hogy az aláírásgyűjtő íven csak az időpont szerepel, jóllethet itt valójában nem az időpont a kérdés, és ezt valamennyi politikai érzékkel bíró ember látja is. Az egyik igazi kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Ezt jelentősen befolyásolja a választások időpontja. A másik kérdés pedig az, hogy ki válassza meg? Népszavazás útján választódjék-e meg, avagy országgyűlési választással. Mármost a kidolgozott és már elfogadott törvény azt mondja ki - és ebben a Fidesz és az SZDSZ is benne volt -, hogy az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt, ha majd összeül. Ha tehát most van köztársasági elnökválasztás, akkor népszavazás dönt róla, ha viszont később van, akkor az Országgyűlés. A Magyar Október Párt úgy látja, hogy népszavazással kell megválasztani a köztársasági elnököt, méghozzá azért, mert a parlamentben feltehetően pártok közti egyezséggel jön létre a választás, és ebben nem nagyon bízunk. Úgy érezzük - s ez egy más kérdés ugyan -, hogy a következő választás is manipulatív lesz, nem lesz szabad választás, és nem bízunk abban, hogy a pártok kit jelölnek majd ki. A Magyar Október Párt úgy látja, hogy a köztársasági elnököt népszavazás útján kell megválasztani, már csak azért is, mert olyan jelöltek, mint például a Magyar Oktáber Párt jelölte, Rácz Sándor esélytelen, hogyha az Országgyűlés választaná meg. Úgy gondoljuk viszont, hogy népszavazás esetén van esélye. Viszont úgy gondoljuk, hogy sokkal később kellene megválasztani. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|