|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - Krassó-nyilatkozat
|
-------------------------------- London, 1989. november 16. (BBC, Panoráma) - Magyarországon alig másfél hét múlva népszavazást tartanak, melynek körülményei egyre áttekinthetetlenebbek az egyszerű megfigyelő számára: a Kisgazda és a Szociáldemokrata Párt, valamint a Fidesz és az SZDSZ az "igen" szavazatokért küzd, míg a Magyar Demokrata Fórum - korábbi álláspontját megváltoztatva - a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Munkatársunk, Békés Erzsébet ma Krassó Györgyöt, a Magyar Október párt egyik olszlopos alapító tagját hívta fel itt, Londonban, és megkérdezte: mi a Magyar Október Párt álláspontja a népszavazással kapcsolatban? - A Magyar Október Párt kezdettől fogva úgy látta, hogy az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciója elhibázott lépés, ami nem azt jelenti, hogy nem látjuk, hogy a kormány, illetve a kommunista párt maga is demanipulációt folytat. Az aláírásgyűjtő íveken - több mint 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és a Magyar Október Párt számos tagja is aláírta - négy különböző kérdés szerepel, amiből három kérdés már többé-kevésbé megoldódott: a parlament már szavazott róla, méghozzá rokonszenves határozatot hozott. Ezek: a munkásőrség felszámolása, a párt vagyonának visszaadása, felosztása, a harmadik pedig a párt kivonulása a munkahelyekről. A negyedik kérdés meglehetősen eltér jellegében ettől a három kérdéstől: itt arról van szó, hogy a köztársasági elnököt most válasszák-e meg az országgyűlési választások előtt, vagy pedig utána. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|