|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (3. rész)
|
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország üdvözölné, ha Csehszlovákia - amely Közép-Európának hagyományosan fontos országa - a későbbiekben bekapcsolódna a négyoldalú együttműködésbe. Ami a kelet-európai változásokat illeti, úgy vélte: a Varsói Szerződésben új helyzet jött létre a viharos gyorsasággal lezajló NDK-beli események kapcsán. Ennek lényege, hogy a szövetségi rendszeren belül túlnyomó többségbe kerültek az úgynevezett reformországok. Ez a fejlemény Magyarország számára kedvező, hiszen szövetségi rendszerében a reformok egyik elindítója volt. Horn Gyula véleménye szerint ezek a változások Csehszlovákia helyzetére is nagy hatással lesznek, s az ottani események várhatóan felgyorsulnak majd. E kérdések rendezése azonban Csehszlovákia belügye. Gianni De Michelist a többi között arról kérdezték az újságírók: elképzelhető-e, hogy a távolabbi jövőben Albániát is bevonják az együttműködés rendszerébe. Az olasz külügyminiszter azzal válaszolt, hogy a négyes keret nyitott az együttműködésre más országokkal is, s Olaszország érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében Albániával. Alois Mock több kérdést is kapott a magyar-osztrák kapcsolatok távlatairól. Az osztrák külügyminiszter értékelése szerint Magyarország és Ausztria kapcsolatai valóban kitűnőek. Ennek példája nyomán Ausztria más országokkal is szívesen együttműködne a kapcsolatépítés gátjainak, korlátainak leépítésében. Budimir Loncsart arról kérdezték: a négyoldalú együttműködés segíti-e a jugoszláviai reformok kibontakozását. A jugoszláv külügyek irányítója ennek kapcsán hangoztatta: országa saját reformcéljait követi, amelynek két fontos összetevője van. Az egyik a gazdasági reform, a másik pedig a politikai pluralizmus létrehozása, a jugoszláv sajátosságoknak megfelelően. Jugoszlávia arra törekszik, hogy a társadalom demokratizálódásával lépésről lépésre közelebb kerüljön a közös európai házhoz. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban is, a külügyminiszterek miként ítélik meg az esetleges német újraegyesítés gondolatát. Horn Gyula véleménye szerint a két német állam kettéosztottságának felszámolása egyszer európai realitássá válik, ez azonban hosszabb folyamat eredménye lesz. (folyt.köv.)
1989. november 11., szombat 20:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|