|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Fal - francia visszhang (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. november 11. szombat (MTI-tud) - Franciaországban is a Berlini Fal korszakának vége a legfőbb politikai esemény. A lapok szombaton oldalakon át közölnek tudósításokat, kommentárokat, elemzéseket, nyilatkozatokat. A fontosabb televíziós állomások, műsorukat megváltoztatva, rendkívüli adásokat iktattak programjukba. A rádiók híradásaiban is a berlini jelentések az uralkodóak. A francia politikai élet vezetői közül pénteken szinte mindenki nyilatkozott, Francois Mitterrand elnöktől kezdve Georges Marchais-ig, az FKP főtitkáráig.
A francia politikusok természetesen örömmel üdvözlik a történelmi fejleményt, de a nyilatkozatok jórészéből kicsendül a hagyományos francia aggodalom az egységes Németország lététől. Mitterrand elnök is említést tett ,,új problémákról,, , az európai egyensúly újragondolását szorgalmazva, Valery Giscard d,Estaing volt elnök, az UDF jobboldali politikai tömörülés vezetője pedig egyértelműen kijelentette, hogy az NDK fennmaradását kívánja, az újraegyesítést csak sokkalta később tekinti célnak. Giscard ,,nagy kérdőjelnek,, minősítette a fejleményeket, s azt hangoztatta, hogy ,,a demokratikus fejlődésnek az NDK keretei között kell végbemennie,,. Jacques Chirac, a jobboldal másik vezére pedig már korábban is felvetette a második világháborúban győztes, egykori szövetséges nagyhatalmak felelősségét. Utalt arra, hogy egységesen nekik kell a végső szót kimondaniok az újraegyesítés kérdésében - vagyis Franciaország a ,,beleszólási jogát,, akarja érvényesíteni. A sajtókommentárok jórésze is jelzi, hogy a ,,Nagy-Németország,, újjászületését Franciaország veszélyesnek látná, bár elsősorban az ,,európai,, gondolat megvalósítása szempontjából. Több lap hangoztatja, hogy az EGK tagjainak felelőssége megnövekszik, s mint a Libération írja, ,,új egyensúlyt,, kell találniuk, nem csak gazdasági téren, ahol Kelet-Európa megsegítéséről kell most új megoldásra jutni, hanem politikai téren is. A Le Quotidien de Paris washingtoni tudósítása egyenesen azt hangoztatja, hogy ,,a NATO jövője a tét,,. (folyt.)
1989. november 11., szombat 11:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|