|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A kormány és a SZOT képviselőinek találkozója (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - Jelentős véleménykülönbségek maradtak a követendő gazdaságpolitika tekintetében a kormány és a SZOT között pénteki, parlamentbeli több mint ötórás megbeszélésük után is. A Minisztertanács és a szakszervezetek képviselőinek találkozójára, amelynek célja a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjának megvitatása volt, most először meghívták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját is, amely azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A Liga távolmaradását azzal magyarázta, hogy előbb a tagszervezeteivel kivánja megvitatni a kormány koncepcióját, s majd csak azután mond véleményt róla.
A tanácskozáson elhangzottakról a kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter, a SZOT részéről pedig Sándor László titkár tájékoztatta az újságírókat. Első mondataikban jelentős eredményként értékelték, hogy szervezeteik álláspontjai egyes kérdésekben közeledtek egymáshoz, ám hamarosan kitűnt, hogy sok területen számottevőek maradtak a nézetkülönbségek. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy nem halogatható tovább a gazdasági szerkezet átalakítása, még akkor sem, ha az jelentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megvalósításához olyan tudatos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfogalmazzák az ezzel kapcsolatos tennivalókat a dolgozók felkészítésére, továbbképzésére vonatkozóan is, s nem utolsó sorban azt, hogy az átmenetileg munka nélkül maradóknak milyen szociális biztonságot tudnak garantálni. Ezért a partnerek elképzelhetőnek tartották, hogy közös akciókban vegyenek részt az átalakításban érintett gazdálkodó szervezetek, rétegek felkészítésében, s abban, hogy a változásokból rájuk háruló teher a lehető legkisebb legyen. Változatlanul eltérő módon ítélték meg azonban a gazdasági növekedés lehetőségeit. A kormány szerint az elkövetkezendő években a bruttó hazai termék mindössze 1-2 százalékkal nőhet, míg a szakszervezet véleménye az, hogy a belső piac élénkítésére alapozva a gazdaság ennél dinamikusabban fejlődhet. A kormány nem lát lehetőséget arra, hogy az áremelkedések növekedési üteme jövőre 15 százaléknál kisebb legyen, amit viszont a szakszervezetek nem tudnak elfogadni. Szerintük az infláció mértékét már jövőre egyszámjegyűre kellene leszorítani. A szakszervezetek szerint az árakat csak a bérekkel megegyező mértékben és ütemben lehet liberalizálni, míg a kormány jövőre nem tartja elképzelhetőnek a bérek teljes felszabadítását. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 21:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|