|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni kérdésekről,,. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (2. rész)
|
Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeleteihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében, mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. Így például döntés született arról, hogy az elnökség felkéri a párt budapesti szervezetét: a VII., a VIII. és a XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalatnak. Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nél. Az országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták helyett a pártoknak programjaik kimunkálására kellene fordítaniuk a figyelmet. Az MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is, hogy Ribánszki Róbert - bár konkrét összegekről, vagyontárgyakról nem esik szó a levélben - a taglétszám arányában kívánná megosztani az egykori MSZMP vagyonát. Az MSZP viszont abból indul ki, hogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a vagyonból. Lakos László arról számolt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszerellátásának meghatározó jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveinek visszaállítása, a reális megmérettetést szolgáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság teljesítményeiből kiinduló adórendszer kimunkálása, egy átfogó településfejlesztési rendszer kidolgozása - összességében egy vállalkozásbarát agrárpolitika megteremtése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:55
|
Vissza »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (3. rész)
|
Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés kezdeti ,,stabilizációs,, szakasza, s lassú növekedés tapasztalható a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmunkára kell koncentrálniuk. Bár az elnökség pénteki ülésén a belpolitikai helyzet alakulása állt a tanácskozás középpontjában, a nemzetközi élet szenzációszámba menő hírei is eljutottak a párt vezető testületéhez. Így például az elnökség nagy rokonszenvvel fogadta az NDK-ból érkező híreket. Kósa Ferenc ennek kapcsán nem tagadta, hogy az elmúlt hónapokban a magyar reformereket aggasztotta a keletnémet vezetők ,,érzéketlensége,,. Most, a viharos gyorsasággal kibontakozó demokratizálódás láttán a testület úgy véli: mindaz, ami ma Kelet-Európában történik, egy átfogó reformfolyamat része. Az elnökség azt reméli, hogy ezek az új fejlemények az egész térség demokratikus átalakulását biztosítani tudják. Hozzáfűzte azt is, hogy az MSZP elnöksége a lehető leghamarabb szeretné felvenni a kapcsolatot az NDK reformpolitikusaival. (MTI)
1989. november 10., péntek 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|