|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- NDK változások - 1. folyt.
|
A Keletnémet Kereszténydemokrata Unió elnökségének egyik tagja nyíltan sürgette, hogy töröljék az alkotmány első törvénycikkelyét, amely kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A központi bizottság mai ülésén a politikai bizottságba frissen beválasztott Drezda megyei párt első titkár, Hans Modrow gyors intézkedéseket sürgetett a válság megoldására. Modrow szerint a kommunista párt léte forog kockán. A párttagokon úrrá lett a keserűség és a félelem - mondotta Modrow, majd bírálta a törvényhozás tevékenységét és rámutatott arra, hogy a küldötteknek a jövőben nagyobb mértékben kellene a lakosság érdekeit képviselniök. Ebből a kijelentésből tudósítók arra következtetnek, hogy esetleg Kelet-Berlinben is felismerték: elodázhatatlan a hatalom súlypontjának áthelyezése a párttól a kormány és a parlament kezébe. Többek között ezt is követeli az a 15 közismert értelmiségi, akiknek állásfoglalását az egyik legnagyobb példányszámú napilap, a Berliner Zeitung mai számában tettek közzé. Az aláírók síkra szállnak még a szabad választásokért, valamint javasolják mielőbbi reformok bevezetését a gazdasági életbe. Ezzel kapcsolatban indítványozzák a kelet-berlini kormánynak: vegye fontolóra, hogy miként lehetne széleskörű együttműködést kiépíteni helyi nagyipari üzemek és nyugatnémet vállalatok között. A jószándékú indítványok megvalósítása azonban nem csupán a párt vezetőségétől függ, hanem attól is, meddig tart még a keletnémetek tömeges elvándorlása az NSZK-ba. +++
1989. november 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|