|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kohl Varsóban (1. rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. november 9. csütörtök (MTI-tud.) - Csütörtökön 60 fős kormányküldöttség, köztük a külügyi, a gazdasági tárca és 5 másik kormánytag társaságában hat napos történelmi fordulópontnak szánt lengyelországi látogatásra érkezett Varsóba Helmut Kohl az NSZK kancellárja. Utoljára NSZK-kancellár - Helmut Schmidt - 1979-ben járt Lengyelországban.
A varsói repülőtéren Helmut Kohlt Tadeusz Mazowiecki kormányfő és a lengyel kormány tagjai fogadták. Az ünnepélyes fogadtatás után a kancellár szálláshelyére hajtatott és alig egy órával később már tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, majd szálláshelyén Lech Walesával, a Szolidaritás elnökével találkozott. Az esti órákban a tiszteletére adott díszvacsorán vett részt a lengyel minisztertanács varsói palotájában. A lengyel-német megbékélést, a két ország politikai és gazdasági kapcsolataiban szükséges áttörést célzó látogatást megelőző órákat még mindíg a feszült légkör jellemzi. Az utolsó pillanatban módosították a kancellár programját és a nyilvánvaló nézetkülönbségek miatt csak a látogatás utolsó napján írják alá a lengyel-NSZK közös nyilatkozatot a kapcsolatok jövőjéről, de már pénteken több mint tíz fontos szerződést és megállapodást látnak el kézjegyükkel az érintett miniszterek. A lengyel kormány szóvivője, Niezabitowska csütörtöki sajtóértekezletének időpontját háromszor is módosították, így a tervezett dél helyett csak este találkozik a mintegy ezer lengyel és külföldi, főleg NSZK-beli újságíróval. Kohl lengyelországi programjának nagy része vidéken zajlik majd. A kancellár ellátogat Krakkóba, Auschwitzba (Oswiecim), Lublinba, Czestochowába, Wroclawba, illetve az attól nem messze fekvő Krzyzowába (Kreisau), ahol a 2. világháború idején az úgynevezett krzyzowai kör működött, amely egy kisebb, Hitler ellenes mozgalom volt, tagjainak nagy részét kivégezték. A krzyzowai körből számos személy később Kohl pártja, a Kereszténydemokrata Unió alapítója lett. (folyt.)
1989. november 9., csütörtök 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kohl Varsóban (2. rész)
|
A kancellár látogatását hosszas tárgyalások és egyezkedések előzték meg. A két kormányfő személyes megbízottai 9 tárgyalási fordulón egyeztették a programot és az elfogadásra kerülő közös nyilatkozatot, konkretizálták a Lengyelországnak szánt gazdasági segítséget, az aláírásra kerülő megállapodásokat. A néha drámai vitáktól sem mentes előkészület időszakában több alkalommal is úgy tűnt, mégsem kerül sor a kancellár látogatására idén. Némileg javított a látogatás légkörén a Bundestag legutóbbi határozata arról, hogy az NSZK megerősíti: elismeri Lengyelország nyugati határait. Az is így hatott, hogy az új lengyel vezetés számos képviselője, így a külügyminiszter is a németek belső ügyének nevezte az újraegyesítés kérdését, amennyiben az nem sérti Európa népeinek biztonságát. E kérdés jelentőségét maga a kancellár is aláhúzta a lengyel televíziónak adott interjújában, amelyben emlékeztette a lengyeleket: Franciaország, Mitterrand elnök is elismeri a németek jogát az önrendelkezésre. Bonyolítja azonban az NSZK-lengyel tárgyalásokat az NDK-ban kialakult bizonytalan helyzet, az ottani gyors változások, amelyek egyaránt váratlanul érték Varsót és Bonnt. Egy érdekes csütörtöki hír: az NDK wroclawi konzulátusa előtt mintegy 600, főleg fiatal lengyel állampolgár gyűlt össze, hogy az NDK-ba való tartós áttelepülés feltételeiről tájékozódjon. Néhányan már az áttelepüléshez szükséges kérdőíveket is kitöltötték. A tömeges NDK-kivándorlás nyomán a fiatal lengyelek jó munkalehetőséget és főleg lakáshoz jutást remélnek az áttelepüléstől. A kérdésben egyelőre úgy az NDK, mint a lengyel hivatalos szervek a teljes tanácstalanságról tesznek tanubizonyságot. +++
1989. november 9., csütörtök 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|