|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A német újraegyesítés kérdése
|
----------------------------- London, 1989. november 8. (BBC, Panoráma) - A nyugatnémet kancellár hatalmas gazdasági segítséget ajánlott fel az NDK-nak, amennyiben a kommunisták lemondanak hatalmi monopoliumukról, legalizálják a független pártokat és ígéretet tesznek a szabad választásokra. Kohl kancellár az NSZK helyzetéről szóló beszédében kitért azonban a német újraegyesítés kérdésére is. Most Milada Heig elemzését ismertetjük arról, hogyan befolyásolják a keletnémet fejlemények Bonn elképzeléseit a német-kérdést illetően: - A német újraegyesítés ügye már évek óta a hivatalos nyugatnémet politikai napirenden szerepel, noha eddig inkább távoli reménynek tűnt, semmint aktív politikai lehetőségnek. A kelet-németországi fejlemények következtében azonban most ez a helyzet hirtelen megváltozott. A keletnémet lakosság nem hisz az új pártvezetőnek Egon Krenznek, ezt bizonyítja a folytatódó exodus, és az otthon maradottak tüntetése. Sokan úgy vélik, hogy csak idő kérdése a keletnémet rezsim összeomlása. Emiatt azután előtérbe került a német újraegyesítés kérdése. A nyugatnémet politikusok, köztük Kohl kancellár is, az újraegyesítés kérdését óvatosan az NDK demokratizálódásának kontextusában tárgyalják. Először független pártokat kellene fölállítani, és szabad választásokat kell tartani, amiből azután egyenesen következik az önrendelkezés - függetlenül attól, vajon igazuk van-e vagy sem azoknak akik így érvelnek, ők egyértelműnek tartják e folyamat kimenetelét. Nyugat-Németország nyugati szövetségeseinek és partnereinek most váratlanul el kell dönteniök, vajon valójában kedvező dolog lenne-e a német újraegyesítés, amit elméletben ők mindig is támogattak. (folyt .)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|