|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Magyarország demokratizálása érdekében folytatott háromoldalú tárgyalások során elért eredmények alapján az Országgyűlés elfogadta a sarkalatos törvényeket, 1989. október 23-án kikiáltották a módosított alkotmány alapján a Magyar Köztársaságot. Az Országgyűlés a népszavazás kezdeményezésére összegyűjtött aláírások alapján úgy foglalt állást, hogy 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor egyes, már elfogadott törvények ,,megerősítésére,,, illetve annak eldöntésére, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak a parlamenti választásokat követően (az Országgyűlés által történő választással), vagy pedig azt megelőzően (közvetlenül a nép által választva) kerüljön-e sor. Ha a november 26-án megtartott népszavazáson nem vesz részt a szavazók abszolút többsége (50 százalék plusz 1), illetve amennyiben e megoldás mellett szavaz, akkor 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. A Magyar Demokrata Fórum elsőrendű célja a háromoldalú tárgyalások során az volt, hogy az alkotmánymódosítással az egypártrendszert megtestesítő népköztársasági államforma helyett létrejöjjön a szabad választásokra épülő demokratikus köztársaság, erre irányult tárgyalási stratégiánk. Az akkori MSZMP a megállapodás fő kérdéseit globálisan (csomagtervben) kezelte, amibe beletartozott a köztársasági elnök megválasztásának ideje (a parlamenti választások előtt) és módja (közvetlen választással). A tárgyalások megkezdésekor az ellenzék közös szándéknyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy az elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor. Amikor a háromoldalú tárgyalásokon világossá vált, hogy sikerre számíthatunk a köztársasági elnök intézményéről alkotott MSZMP-elképzelés módosítására, az 1946. évi 1. tc. alapján kialakítandó parlamentális államforma bevezetését javasoltuk. Olyan köztársasági elnöki intézmény megteremtését indítványoztuk, amelyben a köztársasági elnök jogköre alkotmányosan és szigorúan körülhatárolt. Ezen az sem változtat, hogy közvetlenül vagy közvetve választják-e meg. (OS)
1989. november 8., szerda 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|