|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kohl-beszéd a nemzet helyzetéről - parlament (2.rész)
|
Az NSZK továbbra is kitart eddigi Németország-politikája mellett, mindemellett semmi oka sincs arra, hogy tartósan beletörődjék a németországi kettős államiságba, s éppen napjaink eseményei bizonyítják: helyes magatartása az egységes német állampolgárság fenntartásának kérdésében. Az NDK-beli németek honfitársaink maradnak - mondotta. Rövidlátónak bizonyultak mindazok az ajánlások, hogy végérvényesnek ismerjük el a politikai status quót, mivel nem vették figyelembe az emberek elemi szabadságvágyát - mondotta. Kohl a sodró erejű NDK-beli eseményeket nemzetközi összefüggéseikben is szemlélve nem vonatkoztatott el attól a ténytől, hogy éppen a gorbacsovi politika meghirdetése nyomán csillant fel először a remény a kelet-nyugati szembenállás meghaladására. Mindaz, ami a Szovjetunióban történik, kiváltképp azonban a magyarországi és lengyelországi fejlemények semmiképpen sem tévesztik el hatásukat a Varsói Szerződés többi államára. A népek ama jogának, hogy maguk válasszák meg politikai és társadalmi rendszerüket, mindenütt érvényesnek kell lennie Közép-, Kelet és Délkelet-Európában, így az NDK-ban élő németekre is vonatkozik. A kancellár nagy együttérzéssel és rokonszenvvel szólott a békerenden és önrendelkezésen nyugvó eljövendő Európa felidézésekor a Magyar Köztársaság kikiáltásáról, a magyarországi szabad választások tervezett megtartásáról. A kancellár az NDK-beli események taglalásánál mindamellett kitartó türelemre, az evolúciós fejlődéstől várható változások megalapozására intette keletnémet honfitársait, nyilvánvalóvá téve, hogy a tömegek elvándorlása nem lehet célja semmiféle ésszerű Németország-politikának. Így nagyrabcsüléséről és elismeréséről biztosította a változásokon otthon, az NDK-ban fáradozó németeket. A németségnek ismét emlékezetébe véste, hogy a német kérdés megoldása nem egyedül rajtuk áll, s ezt a problémát csak történelmi szemlélettel, nem pedig valamiféle óra- és menetrend szerint lehet rendezni. Emellett a mostani európai fejlődés előremutató jellege ellenére is ajánlotta az esetleges kudarcok és az azokból adódó veszélyek mérlegelését, például azt, hogy a lengyelországi vagy magyarországi reformok hajótörése hátrányosan befolyásolná az NDK-beli változások esélyét is. (folyt.)
1989. november 8., szerda 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|