|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Független Jogász Fórum választmányi ülésén értékelte a Parlament által elfogadott sarkalatos törvényeket, a népszavazás elrendelésének ellentmondásait, az elnökválasztás veszélyeit. A jelenlegi bonyolult helyzet megoldása a független jogászok szerint: a parlamenti választások haladéktalan kiírása. Az ülésről az alábbi nyilatkozatot adták ki. Történelmi jelentőségűnek tartjuk - szakmai szempontból pedig nagyra értékeljük - a Magyar Köztársaság létrejöttét, és a többpártrendszerű országgyűlési választások jogi feltételeinek megteremtését. Nem hallgathatjuk el azonban aggodalmainkat, amelyek a jelenlegi helyzetben felmerültek. Ellentmondás feszül a demokratikus jellegű sarkalatos törvények és a diktatúrában létrejött intézményrendszer között, miközben ez utóbbi bázisát képező egypárti hatalom megrendült. Ezt az ellentmondást csak a szabad választások oldhatják fel, mert így jöhet létre a demokratikus intézményrendszer; középpontjában a szabadon megválasztott parlamenttel, amely betölti majd az állampárt szétesése folytán keletkezett hatalmi űrt. A jelenlegi exlex helyzetben felelősségteljes kormányzás helyett a fő szempont az egyéni egzisztenciák átmentése, és a kormányzati döntésekben egyszerre érhető tetten a tétlen kivárás és a zavarodott kapkodás. Az uralmon lévőket lázas vagyonátmentési kísérletek kötik le, miközben kétes egzisztenciák a zavarosban halászgatnak, a lehetséges befektetők pedig várnak, amíg a helyzet tisztulni nem látszik. A szabad választások előtt ez sem remélhető Meggyőződésünk az, hogy a jelenlegi labilis politikai helyzetet stabilizálni, és a folyamatos gazdasági romlást megállítani csak a szabad parlamenti választásokat követően lehet, ezért azokat a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani. Ennek érdekében a hatalomnak és az ellenzéknek haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdenie, és november végéig meg kellene állapodnia a választások mielőbbi időpontjában. Ezt követően az Országgyűlés feloszlatná magát, és a törvény szerint február végére - március elejére ki lehetne írni a parlamenti választásokat. Önmagában a választások időpontjának rögzítése is stabilizáló tényező lenne, hiszen végre egy olyan viszonyítási pont jönne létre, amellyel minden politikai és gazdasági erő számolhatna. Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben a politikai megállapodás nemcsak lehetséges, hanem várható is, hiszen ma már minden felelős politikai erő egyetért abban, hogy a szabad parlamenti választásokat a lehető legkorábbi időpontban meg kell tartani. (foly.köv.)
1989. november 8., szerda 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett. Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz, hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve, többszörösen megszegte az általa hozott törvényt. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza: a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott kérdést (kérdéseket), valamint b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,, Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/ pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az Országgyűlés sem jogusult. Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni. A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra vonatkozóan is, félrevezetőek. Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (3. rész) (OS)
|
Miután az országgyűlési választásokat megelőző három hónapban népszavazás nem tartható, és a mielőbbi választások melletti indokok nagyságrendileg súlyosabbak a címerügynél, a hibás döntés miatt aligha képzelhető el más lehetőség, mint hogy a címerről elmarad a népszavazás. Pedig, ha a politikai elfogultság nem homályosítja el az előrelátást, megfért volna ötödiknek a négy másik kérdés mellett. Ma még teljesen bizonytalan, hogy az elnökválasztársa egyáltalán sor kerül-e, hiszen az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazás egyik kérdése éppen a köztársaságielnök-választás időpontja. De akár lesz elnökválasztás, akár nem: a nemzet életében a negyven év óta első szabad parlamenti választások hozhatják csak meg a döntő fordulatot. Akkor, ha valóban a népakaratot megtestesítő parlament és a néptől bizalmat kapott politikai erők által támogatott, határozott intézkedésekre kész, erős kormány jön létre. Mindez csak akkor lehetséges, ha a magyar nép felismeri a választások sorsfordító jelentőségét. Ennek elősegítése minden politikai erő közös felelőssége. Kerülni kell mindent, ami a parlamenti választások jelentőségét csökkenti, tisztaságát veszélyezteti. A Független Jogász Fórum választmánya (OS)
1989. november 8., szerda 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|