|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 8., szerda - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége egyaránt azt szorgalmazza, hogy a vélasztópolgárok a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
Mint ismeretes, a népszavazáson a munkásőrség feloszlatása, a pártszervezetek munkahelyi működésének megszüntetése és az MSZMP vagyonelszámolása mellett a köztársasági elnök választásának időpontjáról is dönteniük kell az urnákhoz járuló választóknak. Ez utóbbi kérdésben - a négy szervezet által szorgalmazott - ,,igen,, szavazat amelletti voksolást jelent, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az országgyűlési választásokat követően kerüljön sor. A fentieket a négy szervezet képviselőinek közös sajtótájékoztatóján fejtették ki szerdán a Kossuth Klubban. A népszavazás előzményeit, valamint a szavazócédulákra felvett kérdéseket Tölgyessy Péter (SZDSZ) ismertette. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a szabad demokraták által kezdeményezett akció során három hét alatt több mint 200 ezer népszavazást kérő, támogató aláírás gyűlt össze. Hangsúlyozta: a népszavazást törvényesen és korrekt módon kell megtartani, s e szavazás során a választók négy igennel szavazhatnak egy boldogabb magyar jövőre, a demokratikus átalakítás visszafordíthatatlanságára. Tölgyessy Péter a magyar politikai élet rendkívüli fontosságú eseményének ítélte a november végi népszavazást. Mint mondotta: ez az esemény alapvetően megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát, mivel a népszavazás során negyven év után először maguk dönthetnek az állampolgárok valóban lényeges politkai kérdésekben. Éppen ezért rossz néven vette az SZDSZ képviselője, hogy - miként rámutatott - az állampárt azt a látszatot akarta kelteni, hogy a demokratikus kibontakozás az ő adománya. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: e demokratikus kibontakozást nem adományként kapta a magyar nép, hanem azt saját maga vívta ki és teremtette meg. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Független Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös álláspontját. A legutóbbi parlamenti ülésszakra utalva kifejtette: az országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszavazást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsértését abban látta Kónya Imre, hogy a kérdések nem az aláírásgyűjtéskor is feltett formában kerülnek a szavazólapokra. Mint mondotta: a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a népszavazáson a kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket kell feltenni, s ezen az Országgyűlés sem változtathat. Kónya Imre hasonló törvényszegésnek vélte, hogy a szavazólapokat magyarázószöveggel látják el, hiszen - mint hangsúlyozta - a törvény értelmében a szavazólapokon kizárólag a kérdéseket lehet feltüntetni. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyarázó szöveg még kifejezetten félrevezető is. Végezetül arról szólt a Független Jogász Fórum képviselője, hogy a jelenlegi négypárti közös platform csírája lehet egy jövőbeni ellenzéki együttműködésnek. Megállapította: ez az együttműködés annál is inkább fontos lehet, mert az ellenzéki pártoknak - az ellenzéki kerekasztal megszűnésével - jelenleg nincsen semmilyen egyeztető fóruma, holott nagy szükség lenne rendszeres, immár a választásokra orientáló politikai nézetegyeztetésre. Az MSZDP képviseletében Petrasovits Anna üdvözölte a négypárti közös kezdeményezést, a ,,négy igen,, akcióját, amelyhez a szociáldemokraták is csatlakoztak. A pártelnök hangsúlyozta: a népfelség alapján egyedül a nép szentesítheti a politkai döntéseket, éppen ezért világosan kell megfogalmazni a politikai kérdéseket. Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) emlékeztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tárgyalásokat lezáró megállapodást, így a köztársasági elnökválasztásra vontakozó kitételt is. Ennek ellenére - mint a főtitkár rámutatott - jelenleg a Kisgazdapárt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló Parlament valóban népképviseleti testület lesz, s így egyúttal alkalmas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök személyéről. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (3. rész)
|
A négy szervezet képviselői egyetértettek abban is, hogy jelenleg nincs esélyegyenlőség az elnökjelöltek körében, hiszen - mint rámutattak - az MSZP köztársaságielnök-jelöltje sokkalta nagyobb nyilvánosságot kap, mint a többi szervezet által jelölt személy. Szóvá tették azt is: némely esetben megszegték az elnökválasztási kampányra vonatkozó megállapodást is, amely pedig egyértelműen kimondja, hogy csak a népszavazás eredményét követően lehet a kampányt megkezdeni. A sajtótájékoztatón a népszavazás kérdésköre mellett még egy téma szóba került, nevezetesen a Magyar Televízió irányítására a pártok képviselőiből összeálló testület kérdése. Haraszti Miklós (SZDSZ) elöljáróban elmondta: a közelmúltban több, az ellenzéki kerekasztal munkájában részt vevő párt értesítést kapott a kormányzattól e testület felállításáról. Ezzel kapcsolatosan Haraszti Miklós kijelentette: határozottan ellenzik ezt a kormányzati elképzelést, mert meggyőződésük, hogy egy ilyen jellegű irányítás - azaz többpárti diktatúra - ismét a különböző hatalmi utasításoknak vetné alá a tömegtájékoztatást, a szakmai tevékenységet. Hangsúlyozta: álláspontjuk e kérdésben is az, hogy mindenképpen a közszolgáltatások semlegesítése, depolitizálása, pártatlanná tétele szükséges, márpedig ez kizárja a többpárti irányítás ilyetén formáját. (MTI)
1989. november 8., szerda 15:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|