|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 8., szerda - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége egyaránt azt szorgalmazza, hogy a vélasztópolgárok a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
Mint ismeretes, a népszavazáson a munkásőrség feloszlatása, a pártszervezetek munkahelyi működésének megszüntetése és az MSZMP vagyonelszámolása mellett a köztársasági elnök választásának időpontjáról is dönteniük kell az urnákhoz járuló választóknak. Ez utóbbi kérdésben - a négy szervezet által szorgalmazott - ,,igen,, szavazat amelletti voksolást jelent, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az országgyűlési választásokat követően kerüljön sor. A fentieket a négy szervezet képviselőinek közös sajtótájékoztatóján fejtették ki szerdán a Kossuth Klubban. A népszavazás előzményeit, valamint a szavazócédulákra felvett kérdéseket Tölgyessy Péter (SZDSZ) ismertette. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a szabad demokraták által kezdeményezett akció során három hét alatt több mint 200 ezer népszavazást kérő, támogató aláírás gyűlt össze. Hangsúlyozta: a népszavazást törvényesen és korrekt módon kell megtartani, s e szavazás során a választók négy igennel szavazhatnak egy boldogabb magyar jövőre, a demokratikus átalakítás visszafordíthatatlanságára. Tölgyessy Péter a magyar politikai élet rendkívüli fontosságú eseményének ítélte a november végi népszavazást. Mint mondotta: ez az esemény alapvetően megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát, mivel a népszavazás során negyven év után először maguk dönthetnek az állampolgárok valóban lényeges politkai kérdésekben. Éppen ezért rossz néven vette az SZDSZ képviselője, hogy - miként rámutatott - az állampárt azt a látszatot akarta kelteni, hogy a demokratikus kibontakozás az ő adománya. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: e demokratikus kibontakozást nem adományként kapta a magyar nép, hanem azt saját maga vívta ki és teremtette meg. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|