|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. november 7., kedd - A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület tagjai október 27-én megtartott közgyűlésükön egyöntetű szavazattal arról döntöttek, hogy javasolják: Doina Cornea nyugállományú kolozsvári egyetemi oktató és Tőkés László - állásából felfüggesztett - temesvári lelkész ,,egy sorban,, történő felvételét az 1990. évi Nobel Békedíj várományosai közé azzal a feltétellel, hogy e kiemelkedően magas erkölcsi elismerést jelentő kitüntetés megosztott formában illesse meg őket. Javaslata megfogalmazásakor az egyesület nevezettek eddigi rendkívüli küzdelmes, a diktatórikus román pártállammal és intézményeivel való örökös szembenállást kifejező életútját vette figyelembe, amely az ismert konstellációban törvényszerűen alakul annak folytán, hogy mindketten évekkel ezelőtt felvállalták az emberi és nemzetiségi, illetve az állampolgári szabadságjogok képviseletét, a megvalósításukkal kapcsolatos harcot. Tőkés László élettörténete közismert. Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az ellene irányuló ádáz hajszát 1983-ban indította el egyházi hatósága az állami szervek nyomására. Désen levő lelkészi állásából menesztették, két évig munkanélküliként tengette maga és családja életét. Néhány hete újra felmondták munkaviszonyát, elrendelték kilakoltatását. A feje fölött állandósult életveszély miatt kénytelen volt a templomban menedéket keresni, bízva abban, hogy a rabszolgatartó társadalmak korában keletkezett és betartott szokásjog szabályait remélhetően Ceausescu pribékjei sem fogják áthágni. Talán nem érdektelen néhány sort idézni egy - a Marosvásárhelyen élő Sütő Andrással készült - interjú szövegéből:,,Meggyőződésem, hogy amit Tőkés László tesz, azt nem helyi érdekből és nemcsak a református gyülekezete védelmében, hanem a romániai magyar kisebbség és a humanitás, az alapvető emberi szabadságjogok védelmében teszi. Remélem, hogy a belföldi és a külföldi összefogás nyomására mielőbb megszüntetik az ellene folytatott - mindannyiunkra nézve megalázó - hajszát, és biztos vagyok benne, hogy eljön az az idő, amikor az erdélyi református egyházi vezetés is szégyenkezve ítéli majd el mostani szerepét.,, Doina Cornea a rendszert bíráló első nyílt levelet 1982-ben írta ,,Levél mindazokhoz, akik nem adták fel a gondolkozást,, címmel. Ettől kezdődően állandóan zaklatták a securitate részéről. 1983-ban - 27 évi tanítás után - bíróság által is legalizált módon felmondták egyetemi munkaviszonyát, úgymond szakmai alkalmatlanság miatt. Másfél évig - a nyugdíjkorhatár eléréséig - munkanélküli volt. (folyt.köv.)
1989. november 7., kedd 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|