Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

MSZDP-vezetők az FSZDP megalakításáról

1989. november 4., szombat - Elhamarkodottnak minősítette Ruttner György lépését s felszólítását a Független Szociáldemokrata Párt megalakítására Csurdi Sándor, az MSZDP vezetőségének tagja. Ugyanakkor hozzátette, hogy bárkinek joga van új pártot alakítania. Furcsállotta azonban, hogy ,,egy előre elhatározott dolgot,, a kongresszuson jelentenek be. Értékelése szerint ez kísérlet volt az MSZDP kongresszusának felrobbantására.

Csurdi Sándor úgy vélte: Ruttner Györgynek és az őt követőknek
meg lett volna a lehetőségük arra, hogy tisztázzák eltérő
véleményüket a párt más irányzataival és platformjaival. Kifejtette,
hogy a szociáldemokrata párt kemény viták után jutott el a
kongresszusig, amelyet tisztázó jellegű tanácskozásnak szántak.

    Arra a kérdésre, miszerint az utóbbi napokban a sajtóban
megjelent és Ruttner György kiválását szorgalmazó MSZDP-vezetői
nyilatkozatok nem járultak-e hozzá a szakításhoz, Csurdi Sándor ezt
válaszolta: ,,Szerintem Ruttner Györgynek megvoltak és megvannak a
lehetőségei arra, hogy reagáljon Petrasovits Anna és mások
nyilatkozataira, akár a kongresszuson, akár a sajtóban.,,
Leszögezte: a szociáldemokrata politizálás természetéből fakad a a
nyilvánosság vállalása. Épp ezért szerinte nem volt hiba, hogy egyes
vezetők a közvélemény elé tárták a párton belüli ellentéteket,
hiszen azok akkor is léteznek, ha takargatják őket.

    Takács Imre, az MSZDP országos vidéki titkára úgy fogalmazott,
hogy ,,Ruttner Györgyöt a kommunista párt küldte a kongresszusra a
bomlasztás szándékával.,, Szerinte nincs szó pártszakadásról,
,,csupán egy fertőzött, vezényelt góc,, vált ki a szociáldemokrata
pártból, a mozgalom tehát megtisztult. ,,Ruttner György és bandája,,
- mondta a vidéki titkár - korábban már kétszer tett kísérletet a
pártvezetés átvételére, a párt szétzilálására. Takács Imre nem az
ellenvélemények mefogalmazását kifogásolta, hiszen a
szociáldemokráciában a vitának mindig is helye volt. Az eltérő
nézetek mindíg az egységes fellépést segítették,,, kivéve az
1948-as, a kommunista párttal való egyesítést kidolgozó Marosán
György-féle puccsot. A jelek arra mutatnak, hogy Ruttnerék át
akarták ,,csúsztatni,, a pártot a kommunisták irányítása alá, annak
szélsőbaloldali szárnya felé törekedve. (MTI)


1989. november 4., szombat 15:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD