|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tanácsi rendelet ellen tiltakoztak Kübekházán
|
1989. november 3., péntek - Közösen szervezett tiltakozó demonstrációt aCsongrád megyei Kübekházán az MSZP és a Kisgazdapárt helyi szervezete az ellen, hogy a helyi tanács a gazdák érdekeivel ellentétesen szabályozza az állattartást. A rendeletet a péntek délutáni tanácsülésen bocsátották szavazásra, ám táblákkal, feliratokkal ,,felszerelkezve,, többen bevonultak a terembe. Heves vita alakult ki. A tiltakozók elmondták, véleményük szerint nem szabad korlátozni az állattartást - méghozzá a tervezett jelentős mértékben - egy olyan községben, ahová más munkalehetőség hiányában korábban éppen az állattartás, főleg a csirkenevelés lehetőségével csábította a tanács a betelepülőket. Sok család egyetlen megélhetési forrása ez, életvitelét erre a munkára rendezte be, hitelt vett fel, szerződéseket kötött, s e célnak megfelelő házat épített. Mi lesz velük - tették fel többen a kérdést - ha ezután a belterületen tilos lesz a nagyüzemi módszerű állattartás?.
A tanácsülést és a rendelet megfogalmazását hosszabb ideje tartó háború előzte meg az e kérdésben két táborra szakadt községben. Az egyik tábort az állattartók alkotják, a másikhoz pedig a bűzre panaszkodók csatlakoztak. Ennek a háborúskodásnak a végére szeretett volna pontot tenni a tanács. Min t kiderült, nem a legjobb megoldással. A tiltakozók szóvátették azt is, hogy az írásos anyagnak a tanácsülés elé ,,rendelet-tervezet,, címszóval kellett volna kerülnie, a ,,tervezet,, szó azonban lemaradt róla. Még nagyobb baj, hogy a megfogalmazása előtt a tanács nem kérdezett meg senkit t, tehát az ügyben érintett lakosság feje fölött döntött. Szó szót követett, végül azt a javaslatot fogadták el, amely szerint semmi szükség nincs Kübekházán helyi rendeletre. Elég, ha betartják és betartatják az állattartásra vonatkozó országos rendeleteket. (MTI)
1989. november 3., péntek 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|