|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (2.rész)
|
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung vezércikke szerint Moszkvának és Kelet-Berlinnek változatlanul vannak közös érdekei. ,,Mihail Gorbacsov számára is fontos, hogy az NDK-t ne fordítsák ki sarkaiból. Mindez egyáltalán nem lehet összehasonlítani a peremhelyzetű Magyarországgal. Jóllehet amikor Egon Krenz védelmébe veszi a berlini falat, és hallani sem akar az újraegyesítésről, akkor az egészen más gondokkal küszködő Mihail Gorbacsovnál határozottabban fejezi ki magát, de érdekeiket tekintve a felek egyetértenek,, - írja az újság. A lap azonban megállapítja: az NDK-ban is a valóságos töréspontot a szabad választásoknak és az NSZEP hatalmi egyeduralmának a kérdése alkotja, és ha Egon Krenz csupán a tömbpártokkal próbálja vigasztalni az állampolgárokat, akkor csak magára haragítja az embereket. Természetesen nem szabad lebecsülni mindazt, ami Erich Honecker távozta után máris megváltozott az NDK-ban. De mindaddig, amíg minden hétfőn százezrek tiltakozó menete zaklatja fel az országot, Egon Krenz derűlátása csak nyíltszíni tettetés. A jövő változatlanul tisztázatlan kérdése még az NSZEP KB főtitkárának moszkvai útja után is az, hogy Egon Krenz miképpen képes feloldani az ellentmondást a demokrácia követelése és az állampárt hatalmi monopóliuma között - írja az ország legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapjának vezércikke.++++
1989. november 2., csütörtök 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|