|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Anders Björck csütörtöki programja (2. rész)
|
A Magyar Országgyűlés az alkotmányban rögzítette a jogállamiság alapelveit, s már a következő ülésszakán - az európai követelményeket szem előtt tartva - több törvény módosítására készül. Ehhez a megbeszélésen részt vevő Horváth Jenő budapesti képviselő hozzáfűzte: az alkotmány módosításakor - az európaiság feltételeit figyelembe véve - nemcsak szétválasztották a hatalmi ágakat, hanem ügyeltek azok egyensúlyára is. (Első ízben fordult elő - immár némiképp tükröztetve a még csak csírájában mutatkozó parlamentáris demokráciát -, hogy elnöki szintű megbeszélésen képviselők is részt vettek. Jelen volt Király Zoltán, a parlament ellenzéki demokrata csoportjának vezetője, Eke Károly, a parlament független csoportjának vezetője és Réger Antal, az Országgyűlés külügyi bizottságának titkára is.) A megbeszélést követően Anders Björck beszédet mondott a külügyi bizottság rendkívüli ülésén és válaszolt a képviselők kérdéseire is. Az Európa Tanács és Magyarország kapcsolatairól szólva kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy hazánk - Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia mellett - állandó megfigyelői státust kapott Strasbourgban. Kiemelte, hogy a magyar küldöttség tevékenysége máris érezhető az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában. Ismételten megerősítette: ha Magyarország - a demokrácia és a jogállam mellett ,,lehorgonyozva,, az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik, 130 konvencióhoz, továbbá a napjaink legfontosabb kérdéseit szabályozó nemzetközi szerződésekhez férhet hozzá. Ebből a szempontból jelentősnek ítélte, hogy a magyar, a lengyel és a jugoszláv külügyminiszter első ízben folytathat politikai párbeszédet az Európa Tanács külügyminisztereivel novemberben. Ígéretet tett arra, hogy a következő napokban megvizsgálja: milyen további lehetőségek, eszközök állnak rendelkezésre Magyarország szélesebb körű részvételére az Európa Tanács tevékenységében. Szólt arról is: az Európa Tanács menekültügyi és demográfiai bizottsága - a tanács bizottságai közül elsőként tartva Budapesten rendezvényt - támogatja, hogy Magyarország csatlakozzék a szociális fejlesztési alaphoz. Végezetül elmondta, hogy az Európa Tanács az együttműködés bővítését tervezi a közép- és kelet-európai országokkal, egyebek között az emberi jogok, a törvényalkotás, a helyi önkormányzatok, az oktatás-nevelés kérdésében. (folyt.köv.)
1989. november 2., csütörtök 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|