 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - esti lead
|
1989. október 31., kedd - Ma már senki sem vádolhatja azzal az Országgyűlést, hogy előre megírt forgatóköny szerint hozza meg döntéseit. Sőt: ember legyen a talpán, aki mindvégig pontosan nyomon tudja követni egy-egy ülésszak történéseit. Különösen igaz volt ez a Parlament októberi ülésszakának második munkanapján. Szertelenül váltották egymást az interpellációk és kérdések az egyes határozati javaslatok vitájával, miközben bizottságok üléseztek, a plenáriss tárgyalás idején. Néha az is kiszámíthatatlan volt, megtárgyalható-e egyáltalán egy-egy interpelláció, hiszen vagy az érintett képviselő, vagy a kormány válaszadásra illetékes képviselője volt távol, legtöbbször azért, mert éppen bizottsági ülésen vett részt.
Mindez azonban csak keretéül szolgált azoknak a döntéseknek a
meghozatalához, amelyeket oly nagy várakozás előzött meg. A
Bős-Nagymarosról hosszú ideje zajló vitában Németh Miklós kormányfő
azzal a megtámadhatatlan érveléssel alapozta meg az Országgyűlés
állásfoglalását:,,Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben
alátámasztani igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan
bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan
következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat
mellett teszi le voksát.,, Expozéjának ez a mondata már
előrevetítette a képviselők döntését: nagy többséggel elfogadták a
nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi
vizsgálatokról szóló beszámolót, és felhatalmazták a
Minisztertanácsot az államközi szerződés módosításának
kezdeményezésére.
A Parlament döntött az SZDSZ, továbbá a kormány által
kezdeményezett népszavazások, valamint a köztársaságielnök-választás
kiírásáról. E határozatok megvitatása és elfogadása során nem
hagyta, nem hagyhatta figyelmen kívül a több mint százezer aláíró
követelését, ugyanakkor saját álláspontját is érvényesíteni tudta.
Sőt a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás
szellemében hozta meg döntését. Az Országgyűlés határozatainak
értelmében az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást az ismert négy
kérdésben november 26-án, a címer kiválasztását szolgáló
népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én
tartják meg. Amennyiben szükségessé válik, a
köztársaságielnök-választás második fordujóját január 14-ére írta
ki. (MTI)
1989. október 31., kedd 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|