 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
---------------
előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban
hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a
népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések
meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint
mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló
határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre
törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését.
Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva
arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki.
Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint
amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság
csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét
vitatta meg.
Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a
népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom
megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával.
Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a
szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a
szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy -
véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az
állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát
arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik,
hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen
szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott
Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy
közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a
jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt
élhet.
A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ
kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és
még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt
követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -,
amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával,
illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ
adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|