|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Dragon Pállal a Kisgazdapárt helyzetéről
|
------------------------------------------------ München, 1989. október 29. (SZER, Földközelben) - Kedves hallgatóim Dragon Pál, a Független Kisgazdapárt főtitkár-helyettese, szervezési felelőse, a közelmúltban az Osztrák Néppárt vendégeként Bécsben járt, ahol Hahn György kérdéseire válaszolt. - Miképpen néz ki a Független Kisgazpárt helyzete, szervezési szempontból jelenleg milyen nehézségekkel kell megközdeniük? - Mivel mindig optimista voltam, és bíztam abban, hogy a magyar demokratikus erők előbb-utóbb az elnyomatottságból a felszínre kerülhetnek, hallathatják szavukat, és valójában a kitűzött céloknak megfelelően részt vehetnek Magyarország demokratikus átalakításában. Mindig bíztam ebben, és most is bízom. Tehát nem a nehézségekről beszélnék először - ha már szót kaptam -, hanem inkább a sikereinkről. Igenis az elmúlt egy évben - mert még nincs egy éve, hogy a Független Kisgazdapárt zászlót bontott és barátaimmal, akikkel korábbban a különböző társadalmi, politikai szervezetekben részt vettünk, csatlakoztunk, az újraindításában részt vettünk - ez ad erőt és bizalmat ahhoz, hogy bizalommal és optimistán beszéljek. Nincs egy éve még ennek, és az elmúlt rövid idő alatt a Kisgazdapártnak közel 20 ezer tagja van, 400 megalakult szervezete, és mintegy 150-200 helyen folyik, megkezdődött a szervezés. - Az ország melyik részében, melyik megyéiben a legerősebb a Kisgazdapárt? Miért, és melyik megyékben a leggyengébb - szintén: milyen okokból? - Legerősebbnek rövid időn belül az agrármegyék mutatkoztak. Így talán az egyik legerősebb megyénk Békés, vagy Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun, de nagyon jól szerveződik Borsod megye is. Viszont a dunántúli megyék közül Fejér megyét és Baranyát lehetne kiemelni. Az én megyém: Pest megye olyan jó közepesnek felel meg. (folyt.)
1989. október 29., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|