|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ sajtótájékoztatója - eredményes volt az aláírásgyűjtő kampány (1. rész)
|
1989. október 27., péntek - Befejeződött az SZDSZ népszavazást szorgalmazó kampánya során gyűjtött aláírások hitelesítése, s az eredmények alapján a referendum kiírása törvényesen elkerülhetetlen - jelentette be Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője pénteken a Kossuth Klubban tartott SZDSZ-sajtóértekezleten.
A tájékoztatón ismertették az SZDSZ ügyvivő testületének állásfoglalását, amelyben leszögezik, hogy a szabad demokraták zükségesnek tartják a népszavazást a kezdeményezés valamennyi kérdésében - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyről; elszámoljon-e az MSZMP (MSZP) a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a munkásőrséget - megtartani. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben (a pártok munkahelyi működésének megtiltása és a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatása) sem fölösleges - mondotta Tölgyessy Péter, az SZDSZ tanácsának tagja -, hiszen ha a nép kinyilvánítja akaratát, ezzel lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Vagyis az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Parlament októberi döntését az adott kérdésekben. Az SZDSZ takarékossági szempontból elfogadhatónak tartja, hogy az említett négy kérdésben a referendumot, illetőleg a címer és a nemzeti ünnep ügyében a kormány által javasolt népszavazást egyidejűleg rendezzék meg. Ugyanakkor elfogadhatatlannak minősítik, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Az elnökválasztás ugyanis nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik, amikor is elindul a választási kampány. Márpedig az képtelenség - mutatott rá Tölgyessy Péter -, hogy párhuzamosan folyjék az elnökválasztási kampány és egy olyan népszavazás előkészítése, amely esetleg az államfő későbbi megválasztása mellett dönt. Az SZDSZ képviselői bírálták azt a törekvést, amely összekapcsolná az államfőválasztást, illetőleg a címer és a nemzeti ünnep ügyében rendezendő népszavazást. Ezzel ugyanis a csak a címerről és a nemzeti ünnepről szavazni kívánóknak is automatikussá válna a részvétele a köztársaságielnök-választáson, legfeljebb érvénytelen szavazatot adhatnának le. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|