|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF köztársaságielnök-jelöltjének életrajza
|
1989. október 22., vasárnap - Für Lajos parasztcsaládban született 1930. december 21-én a Vas megyei Egyházasrádócon. A csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történész diplomát szerzett. Kezdetben az egyetemen dolgozott a jeles történész, Szabó István tanársegédjeként. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt; november 4. után letartóztatták és internálták. Rövid időre Franciaországban keresett menedéket. Hazaérkezése után évekig kétkezi munkásként, majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964-ben térhetett vissza a tudományos pályára. Jelenleg elismert agrártörténész, a történettudományok doktora. Csaknem negyedszázadon át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszékének docense.
Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért. 1974-ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent ,,Milyen nyelven beszélnek a székelyek?,, című esszéjéért évekig hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika. Nős, két gyermek apja. Felesége, Bíró Friderika néprajzkutató. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|